Február közepén a Balaton három pontján  egy úgynevezett Truxorral aratták a nádat a Balatonon. Az önjáró, úszó munkagép a vízen és szárazföldön is alkalmazható sokoldalú masina. Előnye, hogy jóval könnyebb a hagyományos nádvágó gépeknél. 

Balatongyörökis ilyen munkagépekkel aratták a nádat a Szent Mihály kápolna közelében. A Balatonon hosszú évek óta nem alakult ki olyan jégpáncél, ami lehetővé tenné a rendszeres nádaratást. A természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezt csak jégen történő aratással lehetett eddig megvalósítani.

Az éghajlatváltozás miatt nem is várhatóak olyan fagyos telek, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új technológiákat keresnek.

„Ebben támogatóink is voltak a szakmai partnereink: a természetvédelmi kezelővel, a természetvédelmi hatósággal és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve az idei évben három helyszínen – Zamárdiban, Siófokon és Balatongyörökön - jelöltünk ki egy-egy mintaterületet” - nyilatkozta Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. 

A három helyszínen zajló munka egy kísérlet volt. A február 15-el lezáruló nádaratási szezont követően most folyamatosan figyelik majd a szakemberek a területeket. Azt vizsgálják, hogyan újul meg a nádasállomány. A növény aratásának ugyanis ez az elsődleges célja: ha jó minőségű a nádas, az kedvez a tó vízminőségének. 

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság első embere hozzátette: „Reményeink szerint a növény életciklusa megfelel majd a kívánalmaknak és így ezeket az alkalmazott kisgépes technológiákat a jövőben ki fogjuk majd tudni terjeszteni nagyobb területekre és így a jégmentes időszakokban is sokkalta hatékonyabban megújíthatóak lesznek a Balaton nádasállományai.”

A Balatonon learatott nádból a jobb minőségűt ipari célra használják fel: nádszövet, nádpalló készül belőle, vagy tetőt fednek vele. 

A vízminőségvédelmi, azaz tisztító nádvágás a több éve nem aratott, kifejezetten rossz minőségű nádasok feljavítására szolgál, a tó vízminőségének megőrzése, javítása érdekében történik. Ez a nád zöldhulladék telepre kerül. 

„Az idei évben nádvágásra a Vízügyi Igazgatóság 66 hozzájárulást adott ki, ez 65 hektár nagyságú területre szólt. Ebből haszonnád vágásra történő hozzájárulás mintegy 31 hektár területet érintett” - összegzte a vízügyi vezető. 

Az utóbbi évek során több helyen romlott a Balaton nádasállománya – állapította meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tavaly áprilisban végezett felmérések szerint a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a part felőli oldalon azonban a nádasok pusztulnak. Ez elsősorban olyan helyeken figyelhető meg, ahol az emberi beavatkozásokkal, például stégépítésekkel feldarabolódik a nádas.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV

borítókép: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság