Talkedli, siska, pampuska, beignet, churros, profiterole – minden nemzetnek meg van a maga fánkja. A hévízi piacon széles volt a kínálat. A hagyományos magyar szalagos fánkot frissen sütötték.

Hagyományos recept alapján készült a szalagos fánk. Porcukorral és baracklekvárral a legfinomabb. Ez a farsangi időszak jellegzetes finomsága.

„Főleg farsangkor szoktuk enni, év közben nem igazán, mert nem süt senki, én meg nem vagyok egy nagy fánksütő, úgyhogy most ezt kihasználtuk itt lent" - nyilatkozta Adorján Flóra.   

A jó fánkhoz idő is kell. Kreiner Margit hajnalban kelt és négy órájába telt, hogy ezt a tálcányi rózsafánkot megsüsse. Farsangkor mindig süt fánkot a családjának.

„Három részre van kiszaggatva. Tejfölös tészta élesztő, sütőpor nélkül. A három különböző méretet összeragasztom, összenyomom a közepét és bukfencen van kisütve, nem a nagyobbik része van alul, hanem a kisebbik, utána fordítom meg. Pirosra van sütve, rá porcukor, lekvár, kész.” 

Semmi boszorkányság nincs a túrófánk készítésében: liszt, tojás, tejföl, túró, só, cukor és szódabikarbóna adja az összetevőket. A piacosok jelmezt öltöttek, így várták a vásárlókat és vendégeket. 

„Be van rakva a hűtőbe, bármikor lehet sütni, amikor éppen megkívánja otthon valaki. Egyszerű, gyors és finom” - mondta a boszorkányjelmezbe öltözött Nagy Zsuzsanna. 

Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban egy grófi lakomán már fánkot szolgáltak fel.Egyes források szerint a fánk Franciaországból, mások szerint Bécsből terjedt el Európában.Ennél a standnál égetett tésztás olasz és francia töltött fánkokat árultak. Adorjánné Mónika úgy gondolta, sokan készítenek hagyományos tésztaételeket, ezért ők egy másik vonalat követtek.

„Meg kell találni a legjobb receptet elsősorban és a receptet grammra pontosan követni, az utasításokat, a hőmérsékletet, nagyon fontosak” - tanácsolta Adorjánné Mónika. 

Érezhetően csökkent a látogatottság a hévízi piacon a világjárvány kitörése óta. Ezt még tetézi, hogy már az első óra is fizetős a szomszédos nagyparkolóban. Az üzemeltetők nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több vásárlót csábítsanak ide. 

Benkő Lajos piac vezető: „Általában az a tapsztalat, csináltunk máskor is alkalmanként, volt amikor halászlé főzés volt, volt amikor lecsófőző versenyt is hirdettünk. Az a tapasztaltunk, ha meghirdetünk időben, jól kommunikálva tematikus napokat azzal tudjuk növelni a látogatottságot. Ez egyébként nem kerül sok pénzbe, csak kis szervező munka, odafigyelés és ezzel jelentősen lehet növelni a piac látogatottságát.”

Zalai kézművesekkel, népművészekkel is felvették a kapcsolatot a piac üzemeltetői. Az a szándékuk, hogy az ide érkező turisták a helyi értékeket ismerjék meg. A piac kínálata így bővül, a kézműveseknek pedig értékesítési lehetőséget biztosítanak. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV