Idén huszonnegyedik alkalommal gyűltek össze a szakma képviselői, termelők és szakemberek. Az egyhektáros bemutatóparcellákban a résztvevők a gyakorlatban is megismerhették a különböző tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi technológiák eredményeit. A hazai burgonya termesztése az utóbbi évtizedekben csökkent. A korábbi évtizedek 15-60 ezer hektáros vetésterülete mára mindössze 5800-6000 hektárra szűkült. A hazai termelés a belföldi szükségletnek csupán az 50 százalékát fedezi, a fennmaradó mennyiséget importból biztosítják.

„Szégyen teljes, hogy idáig jutottunk, de most úgy tűnik, hogy ez a helyzet. Rossz a pozíciója a burgonyának, ezért a kereskedők a lengyel, francia, német krumplit hozzák nagytételbe befele, viszonylagosan jó áron nincsenek tekintettel a hazai előállításra.”- hangsúlyozta Varga György.

Keszthely a hazai burgonyakutatás bölcsője. A Burgonya Kutatóintézet jelenleg a MATE Agrárcsoport Kft. részeként működik. Fő feladatuk a burgonyanemesítési munka mellett a jelenleg 8 meglévő fajtából való vetőburgonya előállítása. A tavaly elismert Balatoni Sárga és a Tomaj nevezetű fajtajelölt az idei újdonságok. Utóbbi egy robosztus nagyságú, erős lombozatú, nagyon ígéretes rózsahéjú, középérésű, nagy gumójú és magas terméshozamú fajta, amit jövő tavasszal forgalomba is kerülhet, amennyiben megkapja az engedélyt. A régi nemesítésű, 1960-ból származó Somogyi Kifliből is a közeljövőben vetőburgonyát fognak előállítani, hiszen nagy igény volt rá. Főként a kis kertesek, a házi veteményes gazdák igénylik ezt a fajtát, hangsúlyozta dr. Polgár Zsolt burgonyaszakértő. Elmondta, az idei évben összeomlott az összeurópai burgonyapiac, amely visszahatott a vetőburgonya igényekre is. 

„Idén előfordult az, hogy nagyon sokan kényszerből visszaültettek maguknak a saját burgonyájukból, mert nem tudták értékesíteni vagy nem volt pénzük, hogy újat vásároljanak. Ezt meg lehet tenni szakmailag, sőt mi javasoljuk is azoknak, akik a keszthelyi fajtákat termesztik, mert ezek a fajták több éven át termeszthetők leromlás nélkül, jelentős termésmennyiség és minőségveszteség nélkül. Négyszer-ötször lehet a mi fajtáinkat után termeszteni, míg a nyugati fajtát maximum egyszer lehet visszaültetni, mert másodjára már nem tudják azt a mennyiséget, minőséget, mint egészséges vetőgumóként tudnak. ”- emelte ki Dr. Polgár Zsolt a MATE Agrárcsoport Kft.burgonyaszakértője

A hazai nemesítésű fajták közül továbbra is a Balatoni Rózsa a legnépszerűbb, amely a magyarországi burgonyakereslet csaknem felét teszi ki. 

Kovács-Lenkai Petra - Keszthelyi Televízió