Ezúttal is a hagyományoknak megfelelően tűzszenteléssel kezdődött a nagyszombati vigília a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomnál is. A parázsló szénről veszik a tüzet, ezzel gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amivel bevonulnak a templomba. A katolikus egyház legcsendesebb napján a templomok sötétségbe borulnak, csak a mécsesek, gyertyák világítanak. Az oltárhoz való megérkezést követően tér vissza a fény. Az ünnepi ősi imát követően, a 379. sz. Feltámadás Cserkészcsapat tagjai tolmácsolták az olvasmányokat

Az utolsót követően újra megszólalt az orgona- és a harangszó is. Ősi hagyomány még nagyszombaton a keresztvíz megszentelése, melybe a húsvéti gyertyát mártják meg. Ezen alkalmon keresztségi fogadalmukat is megújítják a hívek, melynek végén minden jelenlévőt meghintenek szentelt vízzel.

„Majd a szentmise végén, ezt az örömet, amit átélünk, ezt ki akarjuk vinni a világba. És akkor az Oltáriszentséggel, ugye a feltámadt Jézust jeleníti meg köztünk, kimegyünk a templomból és ez a feltámadási körmenet, amikor énekelve, imádkozva kimegyünk és meghirdetjük a világnak is hogy Jézus feltámadt, Jézus él és húsvétnak tulajdonképpen ez az ajándéka, ez a titka, hogy aki meghalt, az harmadnapra feltámadt és előjött a sírból. Jézus él és velünk van most is.” - mondta el Földi István a Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa.

Húsvétvasárnap is folytatódott a keresztények legszentebb ünnepe. A Karmelben a reggeli misén több százan gyűltek össze, hogy ünnepeljék a feltámadást, amit az üres szentsír is szimbolizált. Mezei András atya kiemelte, a hit ilyenkor még jobban felerősödik, és az is, hogy merjük elhinni, hogy érdemes kereszténynek lenni. A hívek kosaraikat is elhozták a templomba, hiszen a hagyományoknak megfelelően ilyenkor ételszentelést is tartanak. 

„Ilyenkor az ember hálát ad a teremtőnek, hogy egyáltalán van betévő falatja. És mindenre áldást mond. És minden húsvéti eledel egyben szimbolikus jelentőségű. Hiszen akár a húsvéti báránynak vagy a sonkának, ugye a pászkára emlékeztet, a bárányra, illetve a kalács a kenyérszaporításra, az 5 árpakenyérre. A tojás, mint az élet, főleg, hogyha piros színűre van festve, akkor Krisztus kiontott vérére. Tehát úgy fogyasztja a keresztény ember, hoyg közben hálát ad.”

A szentmisét követően a Bazilika elé gyűltek össze a hívek. Közös imádságot követően járt körbe Mezei András atya a hívek között. Szentelt vízzel hintette meg a kosarakat, azok tartalmát és a jelenlévőket is. A néphagyomány szerint az, aki a szentelt ételből eszik, nyugodt lehet, hiszen távol tartja az étek a betegségeket. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV