Nagyszombati liturgiával, feltámadási körmenettel zárult a negyven napos böjti időszak. A keresztény hívek nagyon várták már azt a napot, amikor Jézus Krisztus feltámadt. A húsvét üzenete a remény, az, hogy soha nem szabad feladni. Az ünnepkörhöz elmaradhatatlan ételszentelésen is sokan vettek részt.
Sötétségbe borultak a templomok. Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek, ez ugyanis a gyász napja. A vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődött. A Kis Szent Teréz Karmelita Bazilika elé vonultak ki a ministránsok és a pap. Ott gyújtották meg a húsvéti gyertyát. Ennek fénye jelzi Jézus feltámadását, amely bevilágítja a templomot, hogy új reményt adjon. Ezt követően a hívek előtti mécseseket is meggyújtották. Az igeliturgia és a szentlecke után tért vissza a fény és a harangok, hogy jelezzék a feltámadást. Megszentelték a keresztvizet is, a hívek pedig megújították keresztségi fogadalmukat. A keresztény egyház legnagyobb ünnepe a húsvét, melynek fontos üzenete van.
„Pontosan a feltámadás tükrözi, hogy sokan elcsüggednek. Halljuk, hogy annyi reményvesztett ember van. Feladnak nagyon sok mindent, emberi kapcsolatok, közösségek, barátságok szűnnek meg, élet is olykor önkezűleg. De ha ott van valakiben a feltámadásnak a fénye, akkor ez is ad egy reményt, hogy a pályát végig kell futni.” - osztotta meg Mezei András plébános.
A szertartás feltámadási körmenettel végződött. A hívők a templomból kilépve hirdették a világnak a feltámadás örömét. A csatlakozók a Déryné utcától a Dobó István utcán át a Mátyás király utcáig vonultak, majd a Tapolcai úton tértek vissza a bazilikához.
A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban Tál Zoltán atya mondott áldást az eledelekre. Húsvétvasárnap szokás ugyanis az ételszentelés. Ilyenkor a hívek a templomba hozzák a húsvéti étkeket, mint a kalácsot, a sonkát, a tojást, a retket, a tormát.
„Mindnek van szimbóluma. A bárány számunkra jelképezi a húseledel, magát Krisztust. A keserűsaláta a pusztai vándorlásban a keserűséget. A sós retek jelképezi az átkelést a Vörös-tengeren, a sós vizet. Így ezek az eledelek, amit hálaadással veszünk magunkhoz, ugyanakkor húsvét reggelén megáldjuk, ez áldás számunkra. Még inkább összefonódik a húsvét ünnepével, hogy számunkra e megáldott eledelek békével, szeretettel és a családi körben való elfogyasztással hozzon számunkra egységet és áldást az ünnepek alatt.”
Zoltán atya azt is hozzátette, a húsvét jelképezi a reményt, hogy elindulhatunk Krisztus felé újra. Hagyjuk magunk mögött a múlt problémáit és fókuszáljunk a jobb jövő felé.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV
