Húsvétvasárnap, a keresztények legszentebb ünnepén már a reggeli misén is több százan gyűltek össze. Ilyenkor a feltámadást, az örömöt, a reményt üdvözlik a hívek. A szentsír is már ezt mutatta, hiszen már csak a gyolcs látható benne, a Feltámadt Krisztus szobra pedig már felette látható. Bacsa Dávid atya azt emelte ki, hogy mindig tartsuk szem előtt, hogy figyelmesnek kell lennünk, hinnünk kell és bízni.

„Kedves Testvéreim, van, hogy a világi szerzők jobban meg tudják fogalmazni az élet igazságait, Isten üzenetét mint egy pap vagy teológus. Antoine de Saint-Exupéry ilyen. Mert igazán jól csak a szívével lát az ember, a mi lényeges, az a szemnek láthatatlan. És Jézus erre tanít minket, ne csak nézzünk, hanem lássunk is.”

A padok mellett sok letakart kosár volt. Jellemzően ezen a napon várják ételszentelésre is a híveket. A fonott edényekben kalács, sonka, tojás, torma, bor is lehet. Ezek azok az étkek, amelyek szimbolizálják Krisztust. A húsétel maga Jézus, a tojás az az új élet, a torma pedig a Megváltó kínszenvedéseire emlékeztet.

„Az ételszentelés az hálaadás. Ennek a története a 7. századra nyúlik vissza. A lényege az, hogy húsvéti ételszentelést megelőzi a nagyböjti időszak, amikor az ember próbál önmegtartóztató életet élni. Távol tartja magát a húsos ételektől. És ilyenkor húsvéthajnalán, reggelén az ember hálát ad ezért az elmúlt negyven napért és megköszöni Jézusnak ezt az örömteljes dicsőséges megváltást és feltámadást." - mondta el Mezei András plébános.

A Kis Szent Teréz Karmelita Bazilika elé gyűltek össze a hívek a szentmisét követően. Az áldáson szentelt vízzel hintette meg a kosarakat és azok tartalmát Mezei András atya. A megszentelt eledelnek jelentős hatalmat tulajdonítottak régen is. A néphagyomány szerint a szentelt ételből azért kell enni, hogy távol tartsa a betegségeket. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV