Nagyszombaton hagyományos húsvéti körmenetet tartottak a keszthelyi Kármelita Bazilikában. A világosság és az élet győzelmét hirdető feltámadási szentmisét követően Isten védelmét kérve indultak a hívek a feltámadási körmenetre. Vasárnap reggel a Fő téri plébániatemplom is zsúfolásig megtelt. A hívek a hagyományok szerint megáldatták a húsvéti étkeket, amelyeket ezután családi körben fogyasztottak el.
A keszthelyi bazilikában szombaton este feltámadási szentmisére gyűltek össze a hívek. Arra emlékeznek ilyenkor, hogy Jézus a kereszthalálával, majd feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. Feltámadási körmenettel vitték ki az utcára az emberek Krisztus feltámadásának örömhírét a szentmisét követően.A hívek elindultak a Bazilikától. Baldachin alatt a plébános vitte az Oltáriszentséget oldalt a férfiak a templomi zászlókat és közösen, sorokba rendeződve, énekeltek, kérték Isten védelmét, a bő termés biztosítását, minden baj távoltartását. A körmenettel a résztvevők nem csak a katolikus egyházhoz való tartozásukat fejezték ki, hanem dicsőítették Istent és az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust. Az feltámadt Üdvözítőt énekkel, imával köszöntő körmenet tagjai több utcát végigjárva érkeztek vissza a templomhoz.
Húsvét első napjának reggelén, a hagyományok szerint az első szentmisét követően szentelik meg az ünnepi étkeket. A szokásnak megfelelően a családok csak ezt követően fogyasztják el a húsvéti reggelit. A hívek azt vallják, a megszentelt étel különleges jelentőséggel is bír.
„Hozunk mindig sonkát, tojást mindig. Ilyenkor nagyon jó étvággyal reggelizünk, mert tényleg egészen más íze van a szentelt húsnak, mindennek. Legalábbis a családi körben otthon.” - mondta Tringli László, aki részt vett az ételszentelésen.
Az ételszentelés szokása egészen a 7. századig nyúlik vissza. A kosárba kerülő étkek mindegyikének megvan a maga szimbolikája. A torma az Egyiptomból kimenekült nép keserűségét jelenti, a tojás pedig a feltámadt Krisztust jelképezi. A sonka Isten bárányára utal, a kalács és a kenyér pedig az Egyiptomból kivonuló nép táplálékát szimbolizálja.
„A megáldott étel pedig azt jelenti, hogy számunkra a hosszú, 40 napos böjtidő után most ezeket az ételeket hálás szívvel fogyasztjuk el, és egy külön áldás kíséri őket, amely azt jelenti számunkra, hogy Húsvét a föltámadás örömünnepe. A hosszú bűnbánat és böjtidő után, a húseledelektől való megtartóztatás után ezeket magunkhoz véve valóban így az ételeink is kifejezik azt, hogy most egy örömünnep virradt ránk, Urunk föltámadása.” - tette hozzá Tál Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom plébánosa.
A reggeli szentmise után a hívek otthonaikba hazatérve, családi körben fogyasztották el a megáldott ételeket, a hagyományos húsvéti reggelit.
Hegedüs Éva/Regman Karola - Keszthelyi TV
