Nagypénteken emlékeznek meg a keresztény hívek Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Minden évben megépítik a templomokban a szentsírt, mely a keresztáldozatra emlékezteti a híveket, egyben előrevetíti a feltámadás örömhírét is. A legtöbb helyen csak a sírt díszítik fel, a hagyományok szerint fehér virággal. A karmelben az egész bibliai kép megjelenik. András atya és Pálfi György álmodta meg a kompozíciót. 

„Itt, ami újdonság, az, hogy magát a Golgotát, a Koponyák helyét elkészítettük, megálmodtuk, a keresztekkel ugye a Jézus és a jobb-bal lator keresztjével. Illetve magát a hegyet, ahova a Kálváriára, ahova felvitették Jézussal a keresztjét. és akkor ezt sziklákkal, kövekkel szimbolizáltuk.”

Pálmaágak, hortenziák, azáleák és primulák is díszítik a sírt, valamint annak környékét. Az élő virág szimbolikus jelentésű, hiszen reményt ad a feltámadás hitéhez. Az alkotáson eleinte 18-an dolgoztak, az átépítést és a finomításokat már nagyrészt csak Pálfi György végezte el. A keresztényeknek a legfontosabb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás ideje. A szent három nap a legszentebb időszak számukra. A drámai, de mégis örömteljes alkotással az volt a cél, hogy az üdvösség története az elmélyedésben is segíthessen. 

„Közösségünk fontosnak tartja, hogy bárki betér ide a bazilikába, ami az Isten házába, tudjon rácsodálkozni Istennek a titokzatos szépségére. És ez abban nyilvánult meg, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus vállalta a keresztáldozatot, a keresztre feszítést, elszenvedte. És ezt próbálja, és remélem sikerült is, megeleveníteni ez a szent sír, amely nem csak szent sír, hanem egy kicsit jeruzsálemi misztérium, atmoszféra.” - fogalmazott Mezei András plébános.

A hagyomány szerint Nagyszombaton kerül ki Jézus szobra a sírból. Ezt követően a feltámadt Krisztus máshova kerül, csak a lepel marad a barlangban. Az alkotást várhatóan pünkösdig láthatják a templomba betérők. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV