Tűzszenteléssel kezdődött a vigília szertartása. A Kis Szent Teréz Karmelita Bazilika előtt csak a parázsló szén világított. Az arról vett tűzzel gyújtotta meg Bacsa Dávid atya a húsvéti gyertyát, majd imádság közben helyezte fel a tömjénszegeket. Ezek szimbolizálják Jézus halálos sebeit. A templomok ilyenkor sötétségbe borulnak. A hívek mécseseit a húsvéti gyertyáról vett lánggal gyújtják meg.  Az igeliturgia és a szentlecke után tért vissza a fény, az orgonaszó és a harangok, hogy jelezzék a feltámadást. 

„Nagyon fontos része az ünnepi liturgiának a harangok visszajövetele, egyben az orgona visszajövetele is. Ez a dicsőséget szimbolizálja, azt a húsvéti örömöt. amit nagyszombat éjszakáján, mi katolikusok megkapunk újra és újra velünk lesz a feltámadt Krisztus.” - ismertette Németh Kristóf kántor.

A katolikus templomokban ősi hagyomány ilyenkor a keresztvíz megszentelése. A vigílián újítják meg a hívek keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben. A húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Ez hirdeti feléjük a reményt, azt, hogy nem győzhet a sötétség. 

„A húsvét üzenete a keresztény ember számára az, hogy van élet a halál után. Jézus nem hagyott hátra könyvet, nem alapított bölcseleti iskolát és mégis emberek százmilliói érezték meg az ő szerető jelenlétét. És ez csak azért lehetséges, mert ő volt az egyetlen a világon, aki meghalt és feltámadt. És ez az öröm, hogy van élet a halál után, hogy van a szenvedésnek és a fájdalomnak értelme, hogy ezek a magasztos eszmék, hogy megbocsájtás, szeretet, emberi közösség, az túlnyúlik az ember életén és megvalósítható.”  - fogalmazott Dr. Bacsa Dávid káplán.

A szertartás feltámadási körmenettel végződött. A hívők a templomból kilépve hirdették a világnak a feltámadás örömét a négy égtáj felé. Több százan vonultak végig  énekelve. A csatlakozók a Déryné utcától a Dobó István utcán át a Mátyás király utcáig vonultak, majd a Tapolcai úton tértek vissza a bazilikához. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV