A klímaváltozás mellett az Európai Unión kívülről érkező méz okozza a legtöbb gondot a méhészeknek. Kínából olyan mézet importálnak, mely a hazai szakemberek szerint méhekkel soha nem találkozott. Ezt tetézi most az ukrán méz, amit a háború miatt vámmenetesen és mennyiségi korlátok nélkül hozhatnak be az EU-ba. Az olcsó ukrán méz miatt a tavaly megtermelt akácméz 70-80 százaléka még mindig az országban van. A hazai politikában látják az elszántságot a méhészek, az unió szabályozását kell megváltoztatni.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke:  „Az Európai Unióban egyértelműen hanyatlik a méhészet, csökken a méhészek száma. Aki nem tudja közvetlenül értékesíteni a mézét, gyakorlatilag esélye sincs olyan árszinten eladni alapanyagként nagyban a mézet, hogy abból megéljen. Egyébként a klímaváltozás is rendkívül kedvezőtlen hatással bír a méhcsaládokra. Itt van akár a mostani tél. Nem volt telünk, ez a mezőgazdaságban dolgozók számára nagyon-nagyon rossz. Nyilván a magas energiaárak miatt a lakosság örül, hogy nem kellett annyit fűteni, de nekünk mezőgazdászoknak nagyon rossz ez.”

Magyarországon 20 ezren méhészkednek, 1,2 millió méhcsaláddal. Nagyhatalom vagyunk, az EU méhcsaládainak 10 százaléka Magyarországon él, a méztermelésünk is ekkora arányt tesz ki a közösségben, ami 25-26 ezer tonna évente. Ez az egyetlen olyan állattenyésztési ágazat, ahol a rendszerváltás óta duplájára nőtt a tenyészállatok száma. A jelenlegi populáció tíz éve stabil, a piaci bizonytalanság miatt most viszont csökkenés indult. A keszthelyi méhészek is érzékelik a problémákat. 

Pető Zsolt - elnök, Keszthelyi Méhész Egyesület: „Nincsen öt éve normális bevétele a méhészeknek. A költségek háromszorosára, négyszeresére emelkedtek, viszont a méz ára csak a boltokban emelkedik. A termelői mézár nem emelkedett, illetve hektikusan változik, amikor nem volt semmi akácmézünk, felemelkedett, de hát a semmiért semmit se fizetnek a méhészeknek. Tavaly lett normális termés, tíz év legjobb termése lett, most meg nem kell az akácmézünk."

Az ágazat jövője nem csak a szereplők megélhetése miatt fontos. Beporzók nélkül nincs mezőgazdaság és élelmiszeripar. A kérődzők takarmányának 90 százaléka beporzás-függő. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a méheknek és más beporzóknak. Hiába méztermelő nagyhatalom hazánk, fogyasztásban le vagyunk maradva. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás 1 kg.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV