Magyarországon 20 ezren méhészkednek, 1,2 millió méhcsaláddal. Nagyhatalom vagyunk, az EU méhcsaládjainak 10 százaléka Magyarországon él, a méztermelésünk is ekkora arányt tesz ki a közösségben, ami 25-26 ezer tonna évente. Zalában nagy hagyományai vannak a méhészkedésnek. A legfrissebb statisztikák szerint a vármegyében 83 ezer méhcsalád van. 

„Több mint ezer méhész van Zala vármegyében, 1458 aki tényleg regisztrálva van, nagyrészük őstermelő, de benn vannak azok is,a kik családilag néhány méhcsaláddal foglalkoznak és lejelentették, hogy ők ezzel foglalkoznak. Alapvetően akik vállalkozásként csinálják, ők mintegy 25-en vannak és főállásban dolgoznak ebben a vállalkozásban és 5 vállalkozásról tudunk, akik gazdasági szervezetként foglalkoznak méhészettel” - összegezte Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei szervezetének elnöke.  

A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a jövőben csökkenni fog országosan és vármegyei szinten is a méhcsaládok száma. Ennek oka, hogy a méz ára várhatóan nem emelkedik. Az ágazat számára ezért is kulcsfontosságú a támogatás. 

Hampuk Gábor szaktanácsadó: „Nagy segítséget jelent, az biztos, a túlélés szempontjából, de mi annak örülnénk, ha ezek a támogatások inkább a méz árban realizálódnának, mert így ezek a támogatások a túlélést teszik lehetővé a méhészeknek és fejlesztés, illetve különböző korszerűsítések az elkövetkezendő időszakban elmaradnak.”

Az állami és uniós forrásból biztosított segítség igénybevételéhez érdemes felkeresni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászait. Sabján Krisztián, a szervezet vármegyei elnöke emlékeztetett: 2024-ben a méhészek ily módon mintegy 330 millió forint értékben jutottak pénzhez. 

„Járműbeszerzéssel kapcsolatban volt pályázati lehetőség, mintegy 40 személy kapott. A varróatka elleni védekezésben több, mint 520-an kaptak és állatjóléti támogatást kaptak 237-en. Ami fontos, most pillanatnyilag fontos, az a csekély összegű támogatás, ezt február elseje és huszonnyolcadika között lehet beadni méhcsaládonként 1000 forintos támogatással. Ennek az évnek ez az előszele. Állatjóléti támogatások megjelenését még várjuk" - fogalmazott Sabján Krisztián. 

A támogatás ellenére a termelők elsősorban abban bíznak, hogy drágul a méz. A hazainál gyengébb minőségű és élelmiszerbiztonsági szempontból is kifogásolható kínai és ukrán import ugyanis nagymértékben rontotta a minőséget előállító magyar méhészek piaci helyzetét.  

Az ágazat jövője nem csak a szereplők megélhetése miatt fontos. Beporzók nélkül nincs mezőgazdaság és élelmiszeripar. A kérődzők takarmányának 90 százaléka beporzás-függő. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a méheknek és más beporzóknak. Hiába méztermelő nagyhatalom hazánk, fogyasztásban le vagyunk maradva. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás 1 kg. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV

forrás: Zalaegerszegi TV