Zöldellnek az akácfák. Ebben az időszakban azonban nem a leveleknek, hanem a virágoknak kellene dominálniuk. A legtöbb helyen viszont csak a növények tetején található egy-egy fürt. A februári mínuszok nem kímélték az akácot, egyes számítások szerint csak idén ötször fagyhattak meg a rügyek. Az elmúlt években többször fordult elő hasonló jelenség, így például 2020-ban is hiány alakult ki az akácmézből. Tavaly jó évük volt a méhészeknek, ám ez a tendencia úgy tűnik, nem tud megismétlődni.

„A növény szaporodni szeretne, hoz egy úgynevezett sarj vagy sarjúvirágot. Ez azt jelenti, hogy egy normál virágnak van mondjuk a fürtjében 35-42 virág, addig a sarjúvirágnak 16-18 virág van egy fürtjén. És sokkal kevesebb is ez a fürt. Magyarul kevesebb virág kevesebb nektárt ad. Illetve zöldek a fák, a fának az ereje elmegy a levélre, nem csak a virág cukortartalmának a növelésére. Bízunk abban, hogy tud azért adni nektárt.” - mondta el Pető Zsolt a Keszthelyi Méhész Egyesület elnöke.

Ezekből a virágokból azonban hígabb nektár lesz. Az évszakhoz képest hűvösebb idő sem kedvez annak, hogy a rovarok dolgozzanak. A legtöbb a kaptárban van, csak néhány repül ki, leginkább vízért. Amint melegszik a levegő hőmérséklete, azonnal megkezdik a munkát. Az idő halad, így nem biztos, hogy sokszor tudnak akácra szállni. Nyáron viszont még sok növény nyílik.

„Szántóföldi növényeink közül olajretek, facélia, mustár. Takarmánynövények, mint a bíborhere, bükköny. De megemlíthetem, például őshonos ezüst hársunkat szórványerdőben helyezkedik el, él az ezüsthárs, főleg Zselicben. Tehát van Magyarországon hársméz is. Van szelídgesztenye annak ellenére, hogy folyamatosan pusztulnak sajnos a szelídgesztenyefák, lehet találni az országban Somogyban, Zalában olyan helyeket, hogy szelídgesztenyemézet is tudnak gyűjteni a méhek.” - osztotta meg Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

A méhek jelentősége vitathatatlan, hiszen a rovarok beporzásukkal biztosítják világszerte a jó minőségű terményeket. A vadonélő egyedek száma az elmúlt 30 évben 60százalékkal csökkent. A mézelők sincsenek annyian a kaptárakban mint korábban, a nagyüzemi mezőgazdaságból származó negatív hatások miatt csökkent az élettartamuk.  Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a méheknek és más beporzóknak. Magyarországon 20 ezren méhészkednek, 1,2 millió méhcsaláddal.  

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV