Az ásatás harmadik hetében is nagy erőkkel zajlik a feltárás. Két éve a kaputorony déli szárnyát kutatták, most a nyugatit. A régészek nagyon sok Festetics-kori kerámia-, üvegtöredéket találtak, ugyanakkor a torony kváderkövei eltűntek. Így azt feltételezik, hogy a majorság építéséhez használtak fel a torony faragott köveit. 

Az ásatás másik területén egy lakóház maradványait kutatják. A belső helyiség terrazzo padlója és az ahhoz vezető fűtőcsatornák is napvilágra kerültek. Eddig 27 épületet tártak fel a belső erőd területén, de több olyan is van, amikről még nem publikáltak, vagy csak talajradaros felmérés készült. A torony és a lakóépület szelvényeiben is bőven akadtak leletek. 

„Római kori érmék, leginkább 4. századiak, azon kívül kerámiaanyag, ami 4-5. századi, abban találunk leginkább 5. századit is. Vannak fibulák, fibulatöredékek, van nagyon sok állatcsont. Egyik érdekesség, hogy balatoni kagylókat, illetve balatoni halaknak a szálkáit is gödörben megtaláltuk” - nyilatkozta Prof., Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya ásatásvezető, a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet régésze.

A fenékpusztai belső erőd  funkciója ma is tudományos vita tárgya. Katonaságra utaló jelek vannak, de a régészek nem zárják ki, hogy civil lakosság is élt itt. A feltárás a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet, a Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum együttműködésében zajlik. 

Kovács Dalma, a Balatoni Múzeum régésze: „Az itt előkerült tárgyi objektumok - vagy ez esetben nem feltétlenül használati eszközök, hanem állatcsontok, vagy embercsontok – az mind a gyűjteményünk részét képezi és ott, amik nem maradnak meg egészben tárgyi leleteink, mondjuk egy kerámiatöredék, azt a restaurátor kollégánk szokta helyreállítani. Ezek kiállítás keretében megtekinthetők a múzeumunkban.” 

Az ásatáson német- és magyarországi egyetemekről érkezett régészhallgatók szereznek terepgyakorlatot, de a közösségi régészet keretében önkéntesek is segítik a szakemberek munkáját. A lakosság és az ideérkező látogatók folyamatos érdeklődést mutatnak a feltárás iránt. 

„Globalizálódó világunkban nagyon fontos, hogy a múzeumok erősítsék a helyi identitástudatot, a helyi közösséggel a közösségért dolgoznak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a helyi közösség megismerhesse a helynek, Keszthelynek, Keszthely-Fenékpuszta történetét. Ezért minden ásatási idényben az ásatás utolsó harmadában ásatási nyílt napokat szoktunk szervezni” - mondta Havasi Bálint régész, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója.

Az első ásatási nyílt nap augusztus 19-én 11 órakor, a második augusztus 20-án 16 órakor lesz. A római magtár romjainál várják az érdeklődőket. A programon való részvétel ingyenes, de a várható nagy érdeklődés miatt előzetes regisztrációt kérnek. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV