A helyiek elbeszélése szerint az 1930-as években még álltak a pálos kolostor falmaradványai. Ám ezeket elhordták az akkor épülő örvényeshegyi házakhoz. Az idei kutatás megerősítette ebben a régészeket, csak a falak alapjait találták meg.  Az örvényeshegyi pálos kolostor olyan részét is feltárták most, amit a lakosság nem bolygatott.

„Talán a legszebb leletünk az itt látható bronz buzogánytöredék” - mondja Simmer Lívia ásatásvezető. A feltételezések szerint a török időkben a kolostort védő hajdúk használhatták a buzogányt. E mellett ezüst érméket, ólomsúlyt, cseréptöredékeket és emberi maradványokat találtak. Simmer Lívia ásatásvezető régész szerint az örvényeshegyi nagy kolostor volt, mérete a vázsonyival vetekszik.

„Nagyjából 15-20 szerzetes élhetett itt egyszerre. A nagyságát az is jelzi, hogy vikariátus rangjára emelik, ami azt jelenti, hogy több rendház élén álló házzá jelölik ki, illetve itt tartanak az 1570-es években egy rendi gyűlést is” -tette hozzá a Göcseji Múzeum régészeti osztályának vezetője. 

Az örvényeshegyi pálos kolostorról nem maradtak fenn korabeli ábrázolások és falmaradványok. Ezért talajradaros felmérést készítettek a területről a régészek 2017-ben. Az így kirajzolódó alaprajz alapján dolgoznak és jelölik ki a szelvényeket a régészek évről-évre. A zalai pálos ásatások közösségi összefogással, közösségi finanszírozással kezdődtek a 2016-ban. 2022-ig zajlottak így a munkálatok. A Göcseji Múzeum szándéka az volt, hogy a régészeti leletanyagot feldolgozza, természettudományos vizsgálatoknak vesse alá, de ehhez pluszforrásokra volt szükség.

Havasi Bálint régész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese: „Ezért a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz programjához fordultunk, amely közel nyolcmillió forinttal támogatta ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését és a pálos közösségi régészeti feltárásnak a folytatását. Említettem, hogy önkéntesekkel dolgozunk együtt, a helyi településekkel: Óhiddal, Zalacsánnyal, Vállussal.”

A tudományos eredményeket a szerzetesek is terjesztik és többször meglátogatták a feltárásokat. Jövőre pedig „A fehér barátok története” címmel kiállítást is nyitnak a vármegyeszékhelyen. Augusztusban Válluson folytatódik az ásatási szezon. A hónap első három hetében kutatják a Szent Miklós-forrás melletti területet. Ide is várják az önkénteseket és lesz ásatási nyílt nap is.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV