Az idén talált tárgyakról és a pálosok életéről is hallhattak az érdeklődők. Használati kellékek is előkerültek, mint vágóeszközök vagy egy toll. Különböző korokból származó pénzérméket is találtak, valamint kódexek díszes csatjait. A nyílt napra mintegy 50-en regisztráltak.

„Gondoltuk, hogy itt is valami olyan állapotút találunk, amiből később még valami hasonló is lesz, mint a pálos kolostor ott Salföldön. És ahogy mondta a hölgy, valószínű, hogy ha majd lesznek anyagi források, akkor lehet majd többet látni belőle. De ez így nagyon érdekes volt, mert így folyamatában követhettük, hogy hogy is történik maga a feltárás, hogy találnak meg igen apró dolgokat, amit eddig el sem tudtunk képzelni. De ezt most tényleg elmondták nekünk és most ez nagyon izgalmas volt.” - mondta el Háryné Dajka Katalin.

A régészek 2016 óta kutatják a pálos kolostor helyszínét. A korábbi években feltárták a vízelvezető rendszert, a templomhajót a szentéllyel összekötő diadalívet vagy éppen az oltárt. Augusztus elsején kezdték ebben az évben a munkát. Most három területen folytatták a kutatásokat, ezek között a sekrestye is szerepelt.

„Az első szelvényünket a templom északi oldalán jelöltük ki, ahol elő is kerültek a sekrestyének a falai. És igazából ami, részben meglepetés, részben már nagyon várt eredmény, hogy a sekrestye falai alatt korábbi épület nyomai is előkerültek. Egyelőre nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy milyen korszakból származnak, valószínűleg Árpád-kori épületnyomokat találtunk.” - osztotta meg Simmer Lívia régész, főmuzeológus.

A másik két kutatóárok közül az egyik a keleti, a másik a déli oldalon van. Utóbbi helyszínen eddig még nem zajlott feltárás, ez érintette a kolostorudvart, megtalálták a kerengőt, illetve a déli kolostorszárny zárófalát is. A munka a közösségi régészet program keretében zajlik, átlagban 10-12 önkéntes segít a szakembereknek.

„Az önkénteseink a kezdetektől egészen a feldolgozás végéig végigkísérik a munkánkat. Vannak olyanok, akiket nemcsak a régészet, nemcsak a helytörténet érdekel, hanem azért csatlakoznak, mert érdekli őket a pálos rend, vagy vallási okokból érkeznek hozzánk. Őket is szeretettel látjuk és ők is nagyon sokat segítenek nekünk és segítettek nekünk az elmúlt években. Nagyon érdekes, meg lehet figyelni, hogy nemcsak helyből érkeznek önkéntesek.” - mondta el Havasi Bálint a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának régészeti főigazgatója.

Az ásatás a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program támogatásával valósul meg. Szeptember 21-22-én egy régészeti-művészettörténeti konferenciát tartanak Zalaegerszegen, ahol a teljes magyarországi pálos kutatásokat mutatják be. 2024 tavaszán pedig A fehér barátok címmel egy pálos rendtörténeti kiállítás nyílik.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV