„Itt amit látunk, az az egyik támpillér és jól látszik, hogy igen vaskos alapokat emeltek a támpillérnek. Szükség is volt arra, hogy ezen a terepen jól megerősítsék az épületet.” - az egykori kolostor észak-keleti oldalánál épült szentély elhelyezkedését mutatja Simmer Lívia. A Göcseji Múzeum vezető régésze azt mondja, az erdőben fekvő egykori rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. A feltárásban pedig csak egy 1978-ban készült, feltételezett alaprajz adott támpontot.

„Az idei ásatás elsődleges célja az volt, hogy pontosítsuk ezt az alaprajzot, nagyjából megbecsüljük azt, hogy mekkora volt az épület kiterjedése és tulajdonképpen a következő évek ásatási irányát ez kijelölje. Mivel szerencsésen sikerült kijelölnünk ezt a hosszanti kutatóárkot, sikerült a templom szentélyét megtalálnunk, illetve a hozzá délről kapcsolódó keleti falát.” - nyilatkozta az ásatás vezetője. 

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai itt is elszigetelt életet éltek, ezért fontos volt számukra az önfenntartás. A közeli Szent Miklós-forrásnál halastavat létesítettek, és kertet is művelhettek a régészek szerint. Az 1520-as években valószínűleg már elpusztult a négy-öt szerzetesnek otthont adó kolostor. A sok feltételezés miatt bíznak a szakemberek abban, hogy később folytatódhat a munka. Érdekesség, hogy e gy csontváz is előkerült a kolostor déli oldalán, feltehetően egy szerzetes sírját fedezték fel.

A feltárás különlegessége, hogy magánfinanszírozású.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója: „Megszokhattuk azt, hogyha feltárásokon találkozunk, azok általában nagy beruházásokhoz kapcsolódó nagy régészeti feltárások, ahol a beruházó, vagy a kivitelező biztosítja az anyagi feltételeket. Ennél az ásatásnál semmilyen anyagi eszköz nem állt rendelkezésünkre, és hogy ha ezek a jó szándékú adományozók nem segítették volna a munkánkat, akkor nem tudtuk volna megkezdeni ennek az alig ismert pálos monostornak az ásatását.”

Az ásatást magánszemélyek, az erdővel gazdálkodó Bakonyerdő Zrt. és Vállus önkormányzata támogatta. A legnagyobb lobbi tevékenységet Herczeg Béla polgármester folytatta.  A távlati célok szerint turisztikai jelentősége is lehetne, ha a romokat bemutathatóvá tennék, hiszen itt halad a kék túra és közelben több erdei látványosság is van.

„Nagyon fontos, hogy a turisztikai látványosságok minél szélesebb körbe megjelenjenek a Keszthelyi-hegységbe, Vállus környezetébe. Ez is ennek a része, hiszen tudjuk, hogy itt van a 4,5 kilométeres tanösvény, itt vannak a turista útvonalak, amik a Szent Miklós-forráshoz vezetnek, itt vannak az erdei pihenőhelyek. Ez nagyon nagy eredmény, hogy ezzel a kutatással egy újabb látványosságot tudunk adni.” - mondta el a közeli falu vezetője. 

Az ásatásban a Balatoni és a Göcseji Múzeum munkatársai mellett pécsi régészhallgatók is közreműködtek. A mintegy két hetes munka jó alapot szolgáltat a következő feltárásokhoz, melyhez anyagi forrásokat keresnek a szakemberek.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV