Nádaratás a Kis-Balatonon. Speciális jármű vágja, majd gyűjti kévébe a szálakat. Gyorsan telik a plató. Gyakorlott munkásokkal dolgozik a vörsi vállalkozó. Nincs panasz a minőségre. Azonban az időjárás nem volt mindig kegyes az aratókhoz. Volt, hogy a köztes jég miatt nem tudtak a terepre menni. Január elején kezdték a szezont.
„Idén 30 esztendeje kezdtem. A meteorológia teljesen megváltozott. Eltolódnak az évszakok, most is már tavaszias idő van, aztán február dereka éppen csak tegnap volt” - nyilatkozta Vida Imre, aki 100-120 hektárra szerződött. Rajta kívül még egy vállalkozó arat. Tetőfedőnád, szövetalapanyag és lemez lesz a Kis-Balatonon learatott nádból.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer egyik legfontosabb feladata, hogy a Balatonba jutó víz a lehető legjobb minőségű legyen. Ebben kiemelkedő jelentősége van a nádasoknak.
„Oxigénnel látják el az aljzatot, fizikailag és kémiailag szűrik a vizet, mikro-élőhelyek sokaságát rejtik magukban. Ahhoz, hogy ez a nádas állomány megmaradjon, igazgatóságunknak vízminőségvédelmi nádaratást kell végrehajtania minden évben. A kettes ütem területén több mint 2000 hektár nádas található, ennek körülbelül 7-8 százalékát arattatjuk le minden évben" - mondta Lovász Zsófia, a Kis-Balaton Üzemmérnökség műszaki referense.
Ha nem kezelnék a nádast, nőne a kártevőnyomás, csökkenne a növények vitalitása, felszakadozna terület és végül összeomlana az állomány. Az aratókra rendkívül szigorú előírások vonatkoznak. Csak növényi alapú kötöző anyagot használhatnak, meghatározott tarlómagasságot kell hagyni és nem dolgozhatnak fél méternél magasabb vízborítású területeken. A kárelhárító eszközökkel felszerelt gépeket a vízügy és a nemzeti park is rendszeresen ellenőrzi. Március 15-ig be kell fejezni az aratást. A nádas madarak fészkelő helye, de emlősök és rovarok is megbújnak benne. Természetvédelmi szempontból a megújuló és az öreg nádasokra is szükség van.
Miklós Marianna, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és természetvédelmi munkatársa: „A nádasoknak nagyon fontos a mozaikossága. Vannak olyan fajok, amelyek az avas, idős nádasokat kedvelik, ilyen például a fülemülesitke, valamint vannak olyan fajok, amelyek az ilyen fiatalabb, felújuló nádasokat kedvelik, sásos mozaikossággal, de a fülemülesitke talán a legkiemelkedőbb faj, ugyanis itt a Kis-Balatonon jelentős állománya él.”
A szakemberek folyamatosan figyelik, nehogy bármilyen természetvédelmi kár keletkezzen. A tavaszias idő miatt az is lehetséges, hogy hamarabb be kell fejezni a munkálatokat. A vízügy az elmúlt években elkezdte égetéssel is újítani a lábonálló nádast, ami eddig jó eredményeket hozott, hiszen egy jól kivitelezett égetés, kíméletesebb az aratásnál.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV