Gyertyával és sóval a kezükben vonultak be az istentiszteletre a katolikus és az evangélikus egyház képviselői. Előbbi az imahét világosságát, utóbbi annak ízét jelképezi.

„Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” - Péter első leveléből választották ki az imahét mottóját. A lettországi keresztények dolgozták ki az idén az imahét témáját. Ezt követi a világon minden résztvevő keresztény közösségek. Az imahetet nyitó istentiszteletet Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész celebrálta. Elmondása szerint az imahét lényege a közösség megélése. 

„Ebben a hétben egyszer csak minden évben rádöbbenünk, hogy nem is vagyunk olyan távol egymástól. Lehet, hogy mások a liturgiai elemek az istentiszteleteinken, lehet, hogy mások az énekein tulajdonképpen, de alapvetően egy az az alap és egy az a gondolat, ami köré szerveződünk, ez pedig Jézus Krisztus és ennek közösségében tulajdonképpen nagyon jól tudunk mi együtt lenni és nagyon jól érezzük mi magunkat.” - mondta el a lelkész. 

Az ökumenikus imahét gyökerei több mint két és fél évszázadra nyúlnak vissza. A 20. századtól már egyre gyakoriabbak és kiterjedtebbek lettek az ökumenikus imaalkalmak.Az 1808-ban Paul Wattson anglikán lelkész által kezdeményezett imanyolcadtekinthető az egyetemes imahetek előzményének. A keszthelyi imahétnek több mint két évtizedes múltja van. Az istentiszteleteknek helyet adó Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom plébánosa, Tál Zoltán kihangsúlyozta, hogy a keszthelyi katolikus és protestáns felekezetek nem csak ekkor, hanem az év más napjain is együtt vannak.

Az imahét istentiszteleteinek a Fő téri Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom ad helyet. A hétfői evangélikus liturgiát kedden a katolikus, szerdán baptista, csütörtökön református, a pénteki záráson pedig ismét katolikus követi. Az istentiszteletek 17 órakor kezdődnek.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV