Mivel még mindig befőzök ezerrel és mivel ma este kifejezetten blogoló hangulatomban vagyok, gyorsan leírom, hátha másnak is kedve kerekedik ilyet készíteni. Nos, ez a mi családunk toplista vezető savanyúsága, ugyanis mindenki "A kedvenc" jelzővel illeti, ráadásul elkészítése roppant egyszerű és a más savanyúságokhoz mérten gyors is.

Elkészítése roppant egyszerű. Vagyis a paprikákat megmossuk, kiszedjük a magjait és a torzsáját, majd hozzávetőleg egyforma keskeny csíkokra vágjuk, illetve a csípős paprikát vékony karikára és ahogy aprítjuk rendre egy nagyobb tálba tesszük a zöldséget. Rétegenként sózzuk meg a paprikát, de nem túlzásban, hanem teljesen normálisan, érzéssel. Majd amikor már az összes a tálba került, rátöltjük a kiló cukrot, amire nyomban utána az ecetet. Ekkor letakarjuk egy tiszta abrosszal és másnapig pihentetjük valahol hűvös helyen, mondjuk a kamarában.

Általában este szoktam összeaprítani ezt a savanyúságot, az éjszaka folyamán a cukor teljesen felolvad az ecetben, illetve a paprika levében, reggelre nem marad más dolgunk, mint egy kiskanál befőzőport (nátrium-benzoátot) kavarni a savanyúságba, majd üvegekbe szedni és a kamarába tenni. Valószínűleg megmarad a feltöltő levéből - ugyanis azzal a lével töltjük fel, ami képződik az ecetből és cukorból - ezt azonban ne öntsük el, hanem töltsük egy üvegbe, mert kitűnő különféle ételek savanyítására. Sőt, ami a téli használat után megmarad, azt is hasznosíthatjuk ilyen formában.

Hozzávalók:

• 1 kg paradicsompaprika,
• 1 kg kápiapaprika,
• 1 kg zöldpaprika,
• csípős paprika, ízlés szerint (amennyit elvisel a család),
• 1 l 9 fokos besztercei borecet,
• 1 kg cukor,
• 1 kiskanál befőzőpor, só.

Egyébként kellemes édes-savanyú-csípős saláta lesz belőle, amit egyaránt fogyaszthatunk hús-, zöldség- és tésztanapon különféle ételek mellé savanyúságnak. Kezdők is bátran próbálkozhatnak vele, hiszen ez elronthatatlan.

Jó fakanálforgatást!

Fotó és forrás: fakanalforgato.blogspot.hu