Napokon belül szüretelni fogják a Cabernet franc tőkéket a zalaszentgróti Felsőhegyen. A korábbi években október közepén szedték ezt a fajtát. Az aszályos időjárás miatt idén korábban kellett metszőollót ragadni.

Ideális a cukorfoka a szőlőnek, a termelők a savakkal is elégedettek. A Zalai borvidék az ország legcsapadékosabb területe, az aszály így kevésbé sújtotta ezt a vidéket. A június kimondottan esős volt, ennek köszönhetően jó kondícióban fogadták az ültetvények a szárazságot.

Keszler Viktor borász: „Július közepétől itt is aszályosra fordult az idő, de a talajok tudtak annyi nedvességet megtartani, amennyi a szőlőnek elegendő volt, úgyhogy a szőlőn itt aszálykárról nem tudunk beszélni.”

A 2022-es évjárat nem volt egyszerű, de a zalai gazdák a mennyiséggel és a minőséggel is elégedettek. Az aszályos nyár után nem számítottak erre. A savtartalom is megfelelő, pedig a forróság az ország több pontján gyakorlatilag elégette a fürtökben a savat, ami a cukorfok mellett a legfontosabb tulajdonsága a termésnek. 

Tarsoly Róbert borász: „A 10, 20, 30 évvel ezelőtti évjáratokban nálunk inkább a magas savtartalom volt a probléma és sokan mondták, hogy Zala fehérboros vidék, a később érő kékszőlők nem nagyon tudtak beérni megfelelő minőségre. Mióta ezt a felmelegedést a bőrünkön érezzük, azóta elmondhatjuk azt is, hogy a kékszőlők is szépen beérnek, a késői fehér fajták is szépen beérnek. Ha lehet azt mondani, talán egy kicsit a nyertesei vagyunk ennek a klímaváltozásnak.”

A zalai termelők a rendszerváltás óta nehéz terhet cipelnek, hiszen a legtöbb területen csak értékesítésre termelték a szőlőt és nem a minőség volt a fő szempont. A borvidék borászai bizakodóak. A klímaváltozás kedvező hatásai, a kellő szaktudás és fajtahasználat révén népszerű lehet a borvidék. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV