A betegséggel érintett tőkék helye jól látszik Romsics Bencénél. A borásznál is megjelent a kártevő, a védekezésnek köszönhetően csak 10%-os a vesztesége. Mint elmondta, a gondot nem az okozza, hogy új növényt kell telepíteni, hanem az, hogy azok 3 évig nem teremnek még. A Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközség alelnöke úgy látja, bár nem újkeletű a fitoplazma betegség, de kevés információ állt rendelkezésre, hogy mennyi kárt tud okozni. A választmányi tagokat kérték fel, hogy térképezzék fel a környezetüket. 

„Én itt Cserszegtomajon és a környékén azt tapasztaltam, hogy nem azokkal a termelőkkel van a probléma, akik megélhetési szinten ebből élnek. Hanem legfőképp a kis parcellákkal, az olyan termelőkkel, akik a hegyközségi regiszterben nincsenek is bent, tehát nem is lehet őket kiértesíteni, nem is lehet tájékoztatni őket, hogy milyen tünetekre figyeljenek és ezáltal nem is tudják komolyan venni a betegséget. De elég a szomszédos területen egy 3-4-5 tőke, ami fertőzött és az már tovább tudja vinni ezt a betegséget.”

Komoly problémát okozhat az is, hogy nehéz kimutatni a fertőzést. A rovarcsapdák hasznosak lehetnek a gazdálkodóknak, hiszen az ezekre ragadt állatokból már következtetni lehet a kabóca jelenlétére. Elképzelhető azonban, hogy már az oltványban is benne vannak. A tünetek sem egyértelműek, sok mással összekeverhetőek, csak laborvizsgálat tudja biztosan megmondani, hogy ezzel van-e dolga a gazdálkodónak. 

„Össze lehet keverni valamelyest a magnéziumhiány okozta levélelszíneződéssel. Ugye itt megvannak azok a paraméterek, ami alapján azért jó eséllyel el lehet különíteni. És az idei évben a szárazság miatt ez is okozott egyfajta levélpöndörödést ugyanabba az irányba. Ugye a levélfonák felé és ez miatt is lehetett egy kicsit keverni a tüneteket. Illetve mechanikai sérülés is okozhat hasonló tüneteket, valamint a bivalykabócának a szívogatása is okozhat a szívogatás fölött szinte elkülöníthetetlen tüneteket.” - mondta el Knolmajer Bence okleveles növényorvos, a MATE Tangazdaság Cserszegtomaji Telephely vezetője.

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a beteg növények száma évente megtízszereződhet. Fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A Nébih szervezésében most zajlik országosan a drónos felderítés és Somogyban a rovarölő szeres védekezés. A készítményt kizárólag a lakott területektől távol, azokon az ültetvényeken végezték, ahol a szüret már lezajlott. A szer az érett gyümölcsre nincs hatással. Méhekre szintúgy nem veszélyes. 

„A mesterséges intelligencia alkalmazása számottevő segítséget nyújthat a problémás területek gyors azonosításában. A drónok segítségével rögzített képeken a mesterséges intelligencia bevonásával feltérképezhetőek majd a fertőzésre utaló tünetek. Ezáltal a hatóság célirányosan ellenőrizheti a betegséggel potenciálisan érintett ültetvényeket számottevően felgyorsítva az azonosítást.” - osztotta meg Szűcs Csaba a Nébih növényvédelmi igazgatója.

A betegségben érintett települések listája megtalálható a Nébih honlapján. A térségében Keszthely mellett egyebek között Alsópáhokon, Balatongyörökön, Cserszegtomajon, Reziben, Sármelléken és Várvölgyön is találtak fertőzött tőkéket. A betegség az emberre nem jelent veszélyt és a borba sem jut át. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV