A megemlékezés imája a zsinagógában. A keszthelyi zsidóság története 1699-ben kezdődik. A kiegyezés idején volt a közösség aranykora. A város 15 százaléka, 1053 fő volt izraelita. A zsidóság nem csupán kisebbség volt a városban, hanem Keszthely lelkének szerves részét adta – mondta a rabbi. Faith Áser úgy fogalmazott, vannak fájdalmak, amiket az emberi értelem nem képes befogadni, a holokauszt ilyen.  

„Nincs rá magyarázat, nincs olyan mondat ami feloldaná Auschwizot. Nincs olyan filozófia, ami visszaadhatná az elveszett gyermekek lelkét és éppen ezért a judaizmus nem azt tanítja és nem azt magyarázza, hogy mit is jelent ez a tragédia, hanem azt hogy kérdéseket tegyünk fel. Válaszoljunk rá a magunk módján. A Tóra nem azt kérdezi, hogy mi történt, hanem azzt hogy mit teszel most?” - fogalmazott a rabbi. 

Kötelességünk a város jólétét előmozdítani, melynek polgárai vagyunk – idézte Büchler Sándor keszthelyi rabbi székfoglalóját Szarka Lajos. A történész azt mondta, Büchlert rajongásig szerették hívei, de a keresztény lakosság körében is népszerű volt. A keszthelyi gettóba a járásból és a városból csaknem ezer zsidót zártak be. Június 20-án a rabbi vezetésével indítottak 717 főt Zalaegerszegre, majd onnét Auschwitzba. 

„Július 7-én este, éjjel érkeztek meg a keszthelyi zsidók Auschwitzba és hajnalban a többség már ment a gázba. Hangsúlyoznám, hogy magyar zsidókról beszélünk, hiszen Izrael állam akkor még nem alakult meg. Lehet valakinek több identitása is. Ők magyar emberek voltak.”

Az emlékezés szembesít azzal, hová vezet a gyűlölet, a közöny, a hallgatás – hangzott el a megemlékezésen. Az esemény zárásaként a zsinagógánál található emlékműnél helyeztek el köveket a megemlékezők. A Keszthelyről elhurcoltakból mindössze 64-en élték túl a holokausztot, közülük 30-an jöttek haza Keszthelyre. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV