80 évvel ezelőtt, 1944 június végén indultak el a keszthelyi zsidók a zalaegerszegi gyűjtőtáborba. Innen július 5-én deportálták őket Auschwitzba, ahonnan csak nagyon kevesen tértek haza. A túlélők közül ma már egyre kevesebben élnek, a leszármazottak azonban ma is emlékeznek a háborút megelőző időkre, és az azt követő borzalmakra.

„1960-ban jöttünk Keszthelyre. Akkor még népes volt ez a közösség, körülbelül olyan 80 körüli személy, még éltek akkor az akkori idősek. Willer József volt a hitközségi elnök. Én itt éltem 13 évig, az időseket mind ismertem, és a város is sokakat ismert.” - mondta egy leszármazott, Hátszegi Gáborné Stern Julianna.

A megemlékezésen Dr. Szarka Lajos arról beszélt, a keszthelyi zsidóság aktívan kivette a részét a város életéből. A történész kifejtette, a virágzó kereskedelmi élet mozgatói az izraeliták voltak, de emellett a kultúra és az oktatás terén is nagyon sokat dolgoztak Keszthelyért. A város befogadta őket, nagyon sok barátság, akár családi kötelékek is kialakultak a zsidók és a nem zsidók között.            

„Az 1700-as évek elején még csak néhány család volt, és aztán ebből a néhány családból a betelepülők révén, a természetes szaporulat révén egy virágzó hitközség fejlődött ki több mint 1000 fővel. Jelentős szerepet játszottak a város gazdasági életében, hitelintézeteinek a létrehozásában, vezetésében. Számos – úgymond – zsidó ház volt a Fő utcán és a belvárosban, ahol alul az üzlet, felül a lakás. Volt egy kellemes légköre Keszthelynek.” - emelte ki Dr. Szarka Lajos történész.

A gyászszertartás Kovács Gergely, a Maimonidész Zsidó Gimnázium történelemtanára tartotta. A pedagógus felelevenítette a holokauszt borzalmait. Elhangzott, a legtöbb család nehezen vagy egyáltalán nem tudta feldolgozni az őket ért veszteséget, már csak azért sem, mert halottaikat sem tudták eltemetni. A megemlékezésen Rejtő Gábor hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát.

„122 emléktábla van fölállítva a zsinagóga körül. Ezek mind a gyűlölet jelképei. Mikor ide a zsinagógába valaki jön, akkor én ezt mindig elmondom, hogy nem szabad gyűlölni senkit. Még egyszer ne ismétlődjön meg, ami volt. Most egy békeidő van, mint 1937-ben.” - tájékoztatott Rejtő Gábor, a Keszthelyi Izraelita Hitközség elnöke.

Az ünnepség zárásaként a résztvevők emlékköveket helyeztek el, és fejet hajtottak az áldozatok előtt a zsinagóga előtt felállított emlékoszlopnál.         

Regman Karola - Keszthelyi TV