Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött a vidéki magyar zsidóság gettóba zárása. Ezt nem sokkal később a deportálás követte. Június 20-án indultak el a keszthelyi zsidók a zalaegerszegi gyűjtőtáborba, majd júliusban Auschwitzba. 900 főt érintett ez, 829en sosem tértek vissza. 

Rájuk is emlékeztek Keszthelyen az emléknapon. A vasútállomás mellett gyülekeztek a résztvevők, azon a helyen, ahol a borzalom elkezdődött 81 éve. A történtek felidézésén túl hangsúlyozták az emlékezés fontosságát. 

„Egyre több olyan esemény történik, ahol egész egyszerűen azt mondják, hogy ez nem volt. De volt. És erre valamilyen módon mindig fel kell hívni a figyelmet és ez az emlékezés lényegében. És azért fontos még megkeresni mindazokat a dokumentumokat, túlélőket, akik nagyon sokáig, rengetegen évtizedeken át hallgat. Megvan az oka ennek. De legalább a végén akkor bírjuk rá őket, hogy beszéljenek, mert ez nagyon fontos nekünk. Nagyon fontos a dokumentumok őrzése, a dokumentálás, hogy higgyük. A dokumentumok, azok bizonyítékok." - emelte ki dr. Basics Beatrix művészettörténész.

A vasútállomásról gyalog indult tovább az emlékező közösség. Azt az utat járták be visszafelé, melyen anno a zsidók vonultak. A végállomás a zsinagóga volt, itt folytatódott a program. 

A ranolderes diákok adtak műsort. Több verset, megemlékezést olvastak fel. Tar Ferenc történész itt is felidézte az 1944-es eseményeket. Kiemelte, két gettó volt a városban. A felső a zsinagóga környéke, az alsó pedig az Unterberger utca környéke volt. Több híres keszthelyi zsidóról, mint Goldmark Károlyról, Schwartz Dávidról vagy Básti Lajosról is említést tett. Kiemelte, a helyi zsidóság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Keszthely fejlődjön, gazdagodjon. 

„Keszthelynek egy fontos társadalmi rétege hagyta itt a várost. És az is egy szomorú dolog, ahogy erre meg is emlékeztem, hogy nem csak a német hatóságok voltak azok, akik ebben tevékenyen részt vettek. Hogyha a magyar hatóságok, a csendőrség ebben nem segít, akkor ennyi rengeteg embert nem lehetett volna Auschwitzba elszállítani a pusztulásba.”

A zsinagógában több fényképet is kiállítottak, melyek az összeírásokról, a zsidók keszthelyi utcákon való vonulásairól készültek. Ezek a Zala vármegyei levéltárból valók. 

„A közelmúltban a Zala Megyei Levéltár anyagában ráakadtam ezekre a fotókra. És úgy gondoltam, hogy ezt ideje lesz kikérni és mint egy olyan információ, amihez mindenkinek úgy gondolom joga van, hogy ezt megismerje, úgy gondoltam, hogy a városnak meg kell ezt ismerni. És a város lakossága elé kell tárni ezt a dokumentációt, ami igazolja azt, hogy 1944 májusától fogva mi történt ebben a városban.” - osztotta meg Várnai Tamás.

A holokauszt áldozatairól a Keszthelyi Izraelita Hitközség is megemlékezik minden évben. Július első vasárnapján hajtanak főt a zsinagógánál található emléktáblánál.   

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV