Hat tárlóba helyezték el a kiállítás anyagát a könyvkiválasztóban. Az érdeklődők elsőként a keszthelyi zsidóságról szóló kötetekkel ismerkedhetnek meg. Az első tárlóban helyet kapott Rejtő Gábor édesanyjának étkezési jegye is. Emellett az elhurcoltak névsorát, a keszthelyi gettó történetét, és személyes beszámolókat is megismerhetnek mindazok, akik ellátogatnak a könyvtárba.   

„Büchler Sándor főrabbinak mentességet ígértek, tehát azt, hogy neki nem kell elmenni. Ő ezt nem fogadta el, és amikor kísérték a zsidókat le az állomásra, akkor ő ment a menet élén és imádkozott. Elvitték az egész családot az első transzporttal, és amikor a második transzport megérkezett, akkor az unokájuk kiabálta, hogy jobbra menjetek, jobbra menjetek, a rabbitok unokája vagyok, nem ismertek meg?” - mondta Rejtő Gábor, a Keszthelyi Izraelita Hitközség elnöke.

A keszthelyi járásból 1944-ben 829 zsidót vittek előbb Zalaegerszegre, majd Auschwitz-Birnekauba. Közülük kicsivel több mint hatvanan élték túl a koncentrációs tábort és mindössze harmincan tértek vissza Keszthelyre. Az elmúlt 80 évben számos kötet jelent meg itthon és külföldön, amely a haláltáborok borzalmait tárja az olvasók elé. A szakkönyvek mellett szépirodalmi alkotások, visszaemlékezések is születtek a témában. Ez utóbbiak is helyet kaptak a kiállításon.

„A kiállítást azért nyitjuk meg, mert ma van a 80. évfordulója a magyarországi holokausztnak. Április 16-án, 1944-ben kezdődött meg az első gettósítás Észak-Magyarországon és Északkelet-Magyarországon, még a május 3-i rendelet megjelenése előtt. Tehát egy szomorú apropó miatt lett április 16-a emléknap, és ezért nyitjuk ezt a kiállítást itt a könyvtárban.” - tájékoztatott Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, a GKMK Fejér György Városi Könyvtár igazgatóhelyettese.

A holokauszt áldozatairól a Keszthelyi Izraelita Hitközség is megemlékezik. A mártírhalált halt keszthelyiek előtt minden évben július első vasárnapján hajtanak fejet a zsinagógánál.           

Regman Karola - Keszthelyi TV