Reziben egy angol nyelvű előadássorozatot tartottak, amelyen a projektben résztvevő szakemberek, kutatók, tudósok, például geológusok, hidrológusok, éghajlatkutatók vettek részt. A klímaváltozás különböző aspektusaival dolgoznak, adatokat szolgáltatnak az ENSZ háttérszervezeteinek és terményhozamok becslésével is foglalkoznak. A záróeseményt egy természeti környezetbe illeszkedő helyen tartották meg, ahol gazdag növényvilág, valamint több ezer évelő növény és fa van. "A klímaváltozásra adott válaszokban a zöld és a természetalapú megoldásoknak komoly szerepe lesz, emiatt adtunk helyet ennek a Directed projektnek a záró eseményének. A névválasztás pedig a helynek az az apropója, hogy a klorofill egy icipici molekula minden zöld növényi levélben, és gyakorlatilag ez a pici molekula alakítja át a szervetlen anyagokat szervessé" - mondta el Vincze Tamás, a Chloro Feel ügyvezetője.

A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője elmondta, hogy egy globális katasztrófa-adatbázis kiépítésén dolgoznak, amely a világ különböző pontjain keletkező adatokat egyetlen rendszerbe integrálja. "Ez a munka folyamatosan zajlik. A világ legnagyobb adatbázisaiból kapjuk az információkat és automatikusan elemezzük folyamatosan. Tehát ez egy folyamatosan megújuló adatbázis, naponta 20 ezer esemény érkezik bele" - tette hozzá Tóvári Dániel, a Nemzetközi Vöröskereszt projektmenedzsere.

A rendezvényen magyarországi példákat mutattak be a kutatóknak, szemléltetve, hogy az erdészek, biológusok, meteorológusok, katasztrófavédők hogyan szembesülnek a klímaváltozás hatásaival. Magyar Linda számolt be egy másfél évig tartó, a Fertő-tó térségében lezajlott projektről. Ennek a célja a tó ellenálló képességének növelése volt a klímaváltozás hatásaival szemben. "A vízmegtartás sokkal fontosabb, mint az, hogy vizet vezessünk be egy olyan tóba, ahova ez nem való: édesvíz a sós tóba. Sokkal fontosabb az összetartás, a különböző érdekelt felekkel való folyamatos kommunikáció, szintén a helyi lakosokkal való folyamatos kommunikáció, ugyanis ez egészen kimaradt az elmúlt időszakban" - vélekedett.

A szakértő szerint ezek az eredmények nemcsak a Fertő-tó esetében hasznosak, hanem például a Balatonnál is alkalmazhatók; ahol hasonló problémák, például alacsony vízállás és turisztikai kihívások jelentkeznek. A projekt célja az volt, hogy felkészítse a szakmát és a társadalmat az elkerülhetetlen átalakulásokra.

Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió