A hermelin, vagy ritkább nevén hölgymenyét hazánk védett emlőse, eszmei értéke 50 ezer forint. Nem tartozik a sűrűn elterjedt fajok közé, de egyedeivel akár Keszthely környékén és a Kis-Balatonnál is lehet találkozni. Jellemzően éjszakai életmódot folytat, a szakemberek rágcsálóspecialistának tartják. Kedvelt táplálékai a pockok, így a mezőgazdasági területeken jó szolgálatot tesz a rágcsálók irtásában. Emellett azonban főként a nagy, nyílt területeken és vizek szomszédságában érzi jól magát. Az idén az év emlősének választotta a hermelint a Vadonleső Program.

„Mi arra gondoltunk, hogy az idei évet a klímaváltozás és annak olyan rejtett hatásaira építjük fel, amit például a hermelin is mutat. A hermelin kétféle bundaszínben jelenik meg. Télen normál esetben fehér színű, nyáron pedig rozsdabarna hátú, oldalú színben jelenik meg. Azonban ahogyan egyre ritkulnak a havas, hideg telek, egyre jobban eltűnik, egyre kevesebbszer látható a fehér változat, tehát marad barna színű ez a hermelin. Ez is felhívja a figyelmet arra, hogy egy sor olyan jelenség van a háttérben a klímánk folyamatos változása miatt, amire nem is gondolnánk.” - mondta Dr. Váczi Olivér, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakértője.

Az Agrárminisztérium égisze alatt működő Vadonleső Program 2014 óta évente kiválasztja az év emlősét. Más programokhoz hasonlóan itt nem szavaztatják meg a lakossággal, hogy ki legyen az adott év állata, ugyanis a kiválasztott emlős köré számos érdekes és figyelemfelhívó eseményt építenek. A szakemberek azt tapasztalják, hogy nagyon népszerű a kezdeményezés és egyre több ember figyelmét sikerül felhívni az állatvilág és a természet védelmének fontosságára.     

A Georgikon Állattudományi Tanszékén több preparált hermelin is található, hiszen ezek oktatási célokat szolgálnak. Dr. Kovács Szilvia azt mondja, a hermelin az egyik legnehezebben megfigyelhető emlősünk, egyrészt kis példányszáma miatt, másrészt pedig azért, mert jellemzően elkerüli az emberek lakta településeket. A Georgikon adjunktusa hozzátette, ez a ragadozó fontos helyet foglal el a táplálékláncban.                

„Ő egy rágcsálóspecialista, tehát a pockok, a kósza pocok egy nagyon kedvelt tápláléka. Előfordul mezőgazdasági tábláknak a szegélyében, ahol viszont a pocoknak a gyérítésében szerepet játszik, azonban az emberi településeket kerüli. A mezőgazdasági területeken az sem kedvező a számára, hogyha például túl sok kemikáliát használnak – rovarirtókat, rágcsálóirtó szereket – azokat is el fogja kerülni, azokat a területeket. tehát az apró, a kis rágcsálóknak a gyérítésében fontos szerepe van.” - tájékoztatott a MATE Georgikon Campus Állattudományi Tanszékének adjunktusa.

A klímaváltozás a hermelint is fenyegeti, hiszen az évszakkal összefüggő bundaváltása a túlélést segíti. Télen ugyanis a hóban fehér bundájával könnyen el tud rejtőzni a nagyobb ragadozók elől. Éppen ezért jelent veszélyt az, ha a hó később érkezik, hiszen a bundaváltáshoz 3-4 hétre van szüksége az állatnak.        

Regman Karola - Keszthelyi TV