A tűsgát alkotóelemeit helyezik be a vízügyes szakemberek. A gáttűk 10x10 cm-es fenyőgerendák, 40x10 mm-es vasalással. A gát tartószerkezete 7 db állványból áll, elemei egymáshoz lánccal vannak rögzítve, ezeket betámasztó vasakkal merevítették egymáshoz, ide fektették a járófelületet biztosító pallósort. A gáttűket a betámasztó vasakra akasztották fel. Gyorsan megvan, egy óra alatt össze lehet állítani az építményt. Szükségességét az aszály elleni küzdelem indokolta. A Kis-Zala kettősműködésű csatorna. A beavatkozással elsősorban a térség vízpótlását, az öntözési igények kiszolgálását célozták a szakemberek. Emellett ezzel növelni tudták a meder tározási kapacitását, lehetővé vált a vízhiányos állapot megelőzése, az aszály okozta károk mérséklése. Használatának gyakorisága az aszályhelyzet mértékétől függ. 

„Illetve az, hogy a Kis-Zala csatorna mellett milyen öntözési igények lépnek fel a jövőben. Erre ugye a klímaváltozás miatt egyre nagyobb esély van, hogy egyre több olyan gazdálkodás lesz, akiket az aszály sújt és áttérnek öntözéses gazdálkodásra. Tehát ahogy növekednek az igények, ennek megfelelően tudjuk ezt a vízpótlást mi alkalomszerűen biztosítani.” - mondta el Gaál Róbert a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A Kis-Zala vízrendszerbe a víz pótlása kis vizes időszakban így lehetséges. A Zala vízfolyás felduzzasztásával az oldalcsatornákba tudják elvezetni a vizet. A beavatkozást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal is egyeztették. Ezek a Kis-Balaton környékén lévő lápos területek ugyanúgy veszélyeztetve vannak a vízhiány miatt, ezért ez egy jó megoldás a védelmükre. 

„A csatornarendszer a Kis-Balatonon vagy a hasonló Nagyberek és ilyen területeken ki van építve. Annak idején a tervezéskor úgy tervezték, hogy ezek használhatóak legyenek ilyen célra is. És ez egy nagyon jó példa, hogy ezzel a tűsgáttal időszakonként, nyilván megfelelő vízmennyiség esetén a környező területekre, akár nagyobb távolságokra is el lehet juttatni a vizet. És pontosan ezek az általunk nagyra tartott láprétek és láperdők tudnak olyan vízhez jutni, amik ezekben az aszályos időszakokban létkérdés a fennmaradásuk.” - emelte ki Rozner György a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese.

A projekt keretében elvégezték a csatorna eredeti vízszállító képességének helyreállítását. Eltávolították a lefolyási akadályokat, és az iszapot is. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a tűsgátat 2017-ben saját erőből újította fel. Hasznosságát 2003 nyarán a zalavári tőzegtűz elleni küzdelemben is bizonyította.  

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV