A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája rögzített felvételeket egy nutriáról a Kis-Balatobbál. A kifejlett példány valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett ide. Korábban már alkalomszerűen észlelték ezt a fajt, de most képi bizonyítéka is van, hogy hazánk egyik legjelentősebb vizes élőhelyén is ott van. A Dél-Amerikában őshonos rágcsálót hazánkban először a Dunánál és mellékágain, valamint az Ipoly mentén bizonyították jó egy évtizeddel ezelőtt. Azóta az ország belső részein, a Dráva és a Mura mentén is kialakultak állományai. 

„Ezek a jelek, hogy egyre több helyen jelenik meg, arra utalnak hogy a faj kolonizálja, tehát benépesíti az ország területét. Most még kis létszámban van jelen, de rövidesen várható egy állománynövekedés, amint egyre több helyen szaporodó állománya tud kialakulni. A Kis-Balatonon ez volt az első – úgymond – rendszeresebb megfigyelés, tehát hogy ugyanazon a helyszínen többször is felbukkant egy példány, feltehetően egy példány” - nyilatkozta Lanszki József, a kutatóintézet tudományos tanácsadója. 

A nutria rejtőzködő életmódot folytat, eleinte. Aztán megtelepedése után nappal is látható, de addigra már ellepi az adott területet. Komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat. Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét. Ráadásul tönkreteszi a partvédműveket, töltéseket. Ezeken a helyeken alakítja ki búvóhelyét. 

„Egy olyan fajról van szó, amely – nem túl szép dolog – de a nem kívánatos fajok között szerepel. Az Európai Unió is ezt a fajt, ennek a populációinak a felszámolására törekszik, ezt kéri az illetékes gazdálkodóktól. Egyébként globálisan a száz legproblémásabb inváziós faj között is szerepel a nutria” - számolt be Lanszki József.

A nutria jelenleg csak külön engedéllyel vadászható Magyarországon. Lanszki József szerint a Kis-Balatonnál csak élve fogó csapdázás a megfelelő, hiszen az élőhelyén megtalálható a védett hód és a fokozottan védett vidra. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet pont a vidra állományának felmérésére telepítette azt a kameracsapdát is, ami megörökítette a hódpatkányt. 

„A kameracsapda-rendszer az eleinte csak néhány kameracsapdával – olyan 2014 óta – működik a területen. Az utóbbi években 10-15 kameracsapda működött éves szinten, most jelenleg 41-et működtetünk" - tette hozzá a tudományos tanácsadó.

A kutatásban a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is részt vesz. A nutria megjelenése komoly kihívás elé állíthatja a Kis-Balaton ökoszisztémáját, ezért a szakértők fokozott figyelemmel követik a faj terjedését. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV