A Kis-Balaton elnevezés 1605-ben tűnik fel először. A vízfelület ekkor még a legnagyobb részmedencéje volt a Balatonnak. Az ember több ízben beavatkozott a természetbe: 1921-ben alakult meg a Kis-Balaton lecsapoló társulat a terület mezőgazdasági hasznosításáért. A Zalát közvetlenül a Balatonba vezették. Így a vízgyűjtőn használt műtrágya, illetve 1986-ig a tisztítatlan zalaegerszegi szennyvíz is a magyar tengerbe jutott.  40 éve ezek miatt a problémák miatt hozták létre a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert. 

A 60 éve megálmodott, 40 éve megalkotott rendszer rugalmasan tölti be szerepét – mondta az évfordulón a vízgazdálkodásért felelős államtitkár. V. Németh Zsolt rámutatott, a vízvédelmi rendszer a mérnöki megoldásokat illeszti be a természet körforgásába.  

„40 évvel ezelőtt megszületett egy rendszer, amely a Balaton őrszeme lett. Azóta is folyamatosan fejlődik, alkalmazkodik, figyel és óv. Ez a mi Kis-Balatonunk, mérnöki teljesítmény, természeti csoda. A Kányavári-szigettel és a Kis-Balaton Házzal együtt a térség ékköve, a turizmus központja. Isten éltesse a Kis-Balatont, amely 40 éve bizonyítja, hogy ha vízről van szó, akkor a természetre és a mérnöki tudásra együtt kell támaszkodnunk.”  

A vízminőségi adatok szerint a rendszer jól működik, a Zala lebegő anyagterhelésének 80 százalékát,a foszfor 30 százalékát és a nitrogén 50 százalékát tartja vissza a Kis-Balaton. A több tóból, műtárgyakból és szűrőmezőkből álló rendszer 2014-ben érte el mai formáját. 

A természetvédelemért felelős államtitkár azt mondta, a Kis-Balaton a magyar természetvédelem bölcsője. Rácz András felidézte, hogy itt állt szolgálatba az első hivatásos természetvédelmi őr, a mai napig pedig  már több mint 240 védett és fokozottan védett madárfajt sikerült itt megfigyelni és leírni.

„Ez egy nagyszabású mérnöki létesítmény, amely a Balaton vízminősége felett őrködik, de nem tekinthetjük kizárólag műszaki, illetve mérnöki megoldásnak, hanem inkább egy meglehetősen összetett ökológiai, tájhasználati rendszerként kell gondolnunk rá, amelynek a működtetéséhez a mérnöki tudáson túl elengedhetetlen a természetben zajló bonyolult folyamatoknak az ismerete is.”

A magyar vízgazdálkodás történetének kiemelkedő eseménye a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer létrehozása. Először valósult meg együtt egy vízgazdálkodási, környezetvédelmi és egy természetvédelmi cél – mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. 

„A 40 év alatt mondhatjuk, hogy a rendszer teljesített, láthatjuk azt, hogy a szűrőmezők dolgoznak, a vízminőség kedvező paraméterekkel jön ki, de azért előre is kell néznünk. És azt gondolom, le kell vonnunk a 40 év tapasztalataiból egy-két előremutató feladatot a számunkra, ami megmondom őszintén, az én szívemnek nagyon kedves.”

Láng István hozzátette, jelenleg is dolgoznak azon a természetvédelmi és vízügyes szakemberek, hogyan lehet a legmagasabb természetvédelmi érték mellett folytatni az üzemeltetési feladatokat.  

A zalaszabari ünnepségen plenáris előadások hangzottak el.  Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója szólt a publikumhoz. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV