A Szép Zalában születtem című népdalt énekelték közösen a résztvevők a zalavári templomban. 10 településről, a többi között Balatonmagyaródról, Zalakomárról, Zalamerenyéről, Türjéről vagy Sármellékről is érkeztek, hogy bemutassák népviseletüket. Szilágysági, bugaci, mezőségi vagy sóvidéki ruhák is előkerültek a zalaiak mellett. 

„Az idén az édesanyámmal és a kislányommal a hagyományőrző napra sóvidéki székely, dunántúli, illetve mezőségi népviseletet öltöttünk. A ruhákat Szabó Györgyinek köszönhetjük, aki Hegyhátszentpéteren él, de ugyanúgy Erdélyből származik, mint mi, Marosvásárhelyről. És az ő keze munkája dicséri ezeket a munkákat.” - mondta el Szabó Siklódi Lia.

A Kis-Balatonnál a bő szoknya, valamint a kontyon viselt gyöngyös necc a jellemző.  Ezt a viseletet szinte csak ebben a térségében hordták. A mintázat az, ami településenként eltérő. 

„Alsószoknyákból, egy színes felsőszoknyából, egy kötényből, blúzból, ingből álló viselet. Ami pedig felül van, az egy kasmírkendő, ami egy festett kasmírkendő. És ami leginkább a dísze az pedig a fejünkön lévő gyöngyös necc. Mi itt helyben gyöngyös kontynak hívjuk.” - ismertette Csepregi Mária a Zalavári Hagyományőrző és Kulturális Csoport művészeti vezetője.

Zalaváron harmadik alkalommal csatlakoztak a népviselet napjához. Évről évre egyre többen fogadják el meghívásukat, hogy minél szélesebb repertoárt mutathassanak be hazánk kincseiből. 

„Azért fontos, mert én úgy gondolom, hogy a mai világban a helyi identitásnak, a hagyományoknak, a szokásoknak a megőrzése hihetetlen, hogy milyen fontos számunkra. Ugye az a szokás, amit dédszüleink, nagyszüleink ránk hagytak, tovább kell adnunk az unokáknak, gyermekeinknek és még azoknak a leszármazottaiknak is.” - fogalmazott Lucz József polgármester.

Az ünnepen többen adtak műsort, ennek is a népzene, a néptánc volt a középpontjában. A népviselet napjára rajzpályázatot is hirdettek, az alkotásokat ki is állították a művelődési házban. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV