3x3 méter alapterületű és 6 méter magas az új kilátó. A korábban ugyanitt álló csonka gúla alakú építmény 10 évig bírta a természet megpróbáltatásait. Egy budapesti magánszemély felajánlásának köszönhető a beruházás. Papp István a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselőivel vágta át a nemzeti színű szalagot.  

Darázsi Zsolt, a keszthelyi csoport titkára:  „Elkészítettük a költségvetést, megnéztük, hogy milyen anyagokat lehet beszerezni és amikor ez összeállt, ő akkor ezt jóváhagyta és folyamatosan fizetett ki, ahogyan jöttek a számlák. Neki köszönhetjük, hogy ez megvalósult.”  

A kilátó rálátást biztosít a Balatonra. Évente akár 10 ezer látogató is felkeresi az állomást. A turisztika mellett szakmai jelentősége is van az építménynek. A madármegfigyelések- és számlálások során nagy segítség a magaslati pont a szakembereknek.A rendezvényen a Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke, Bukor Zoltán elismerően szólt az itteni munkáról: „A madártani egyesület főleg az utóbbi években alapvetően a népszerűsítésre és az emberek tájékoztatására helyezi a hangsúlyt. Ilyen szempontból Fenékpuszta az egy emblematikus hely. Nagyon régóta megvan, ismerik az emberek, sokan jártak ide. Gyakorlatilag most már oda jutottunk, hogy amióta Fenékpuszta megalakult, most már azok az emberek a gyerekeiket hozzák vissza ide Fenékpusztára.”  

Az avatás alkalmából több gyógyult madarat is szabadon engedtek. A meggyűrűzött gólya tavaly novemberben legyengültség miatt került ide Zalakomárból. Egy másik társával együtt engedték vissza a természetbe. Ezt az egerészölyvet egy autó gázolta el. Az állomás munkájának köszönhetően őt is gyógyultan engedték szabadon. 2001 óta a gyűrűzés mellett madármentést is végeznek Fenékpusztán. Évente 400-450 madár kerül ide, többségük fiókakorban.

„Az ide bekerült madarakat, hogyha számszerűsíteni akarjuk, a fiókáknál szerintem olyan 70-75 százalékát el tudjuk engedni. A nagyobb, kifejlett madaraknál pedig a sérülés típusától függ, de ott is olyan 30-40 százalékról tudok beszélni” - nyilatkozta Benke Szabolcs, a zalai csoport titkára. 

A gázolás és áramütés a leggyakoribb sérülés az ide kerülő madaraknál. Most két meglőtt madár; egy vércse és egy bagoly is az állomáson gyógyul. Benke Szabolcstól megtudtuk, hogy a környéken nem jellemzőek a madármérgezések, az utóbbi időben szerencsére nem találkoztak ilyen estekkel.  

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV