A viharjelző szezon első napján, április elsején délelőtt Keszthelynél elsőfokú viharjelzés volt. Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, automatikusan életbe lép ez a figyelmeztetés.

A percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés idején a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni. Fürdésnek minősül például a játékcsónak és a vízibicikli is.Abban az esetben, ha a szél erőssége eléri, vagy meghaladja a 60 kilométer/órát, életbe lép a másodfokú viharjelzés, ilyenkor a viharjelzőlámpák percenként kilencvenszer villannak fel. Ebben az időszakban tilos úszni, fürdőzni, valamint csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.

Hazai nagy tavainkon a viharjelző rendszereket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság üzemelteti. A Balaton mellett a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon április 1 és október 31. között működnek a berendezések.

Cseresznyés Dániel, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője:   „A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül több mint 30 stabil fényjelző viharjelző, valamint a kiemelt strandokon 15 mobil tájékoztató fényjelző is végzi. A Balatont három nagyobb medencére osztották, így lehetővé vált, hogy eltérő, ezáltal pontosabb viharjelzést is kapjanak a fürdőzők és a vízen közlekedők. A Keszthelyi-medencében - itt a Balaton nyugati részét kell érteni - 8 viharjelző stabil állomás van.”

A katasztrófavédelem idén fejleszti rendszerét. Keszthely-Fenékpusztánál egy új stabil állomást, illetve a Keszthelyi-öbölben pedig egy vízközepi állomást létesítnek. A Balaton fejlesztési projekt a nyár végéig fog befejeződni. A tó körül összesen nyolc új viharjelző állomást létesítenek, modernizálják a már működőeket és ötven új eszközzel erősítik a régió katasztrófavédelmi egységeinek mentési képességét A beruházás a Széchenyi 2020 program támogatásával, egymilliárd forintból valósul meg.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV