A tavi viharjelzés a speciális feladatok közé tartozik, amely közvetlenül az életvédelmet szolgálja. Erről a HungaroMet is beszámolt. A Balaton három medencére van felosztva: a Keszthelytől-Fonyódig tartó nyugati, a Fonyód-Tihany közötti középső és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek a többi között a nyíltvízi időjárási viszonyokról adnak tájékoztatást. Folyamatosan monitoroznak a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban, ahol automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések segítik a szakemberek munkáját. Tapasztalatuk szerint rendkívül megváltozott az időjárás az elmúlt 90 évben. 

„Nagyobb szerepet kap a Balaton, mint olyan az időjárás alakításában mondjuk, mint korábban, amikor ilyen rendszeresen jöttek az ilyen erős ciklonok. Ezek tényleg megmondják, hogy milyen lesz az idő. Most azonban a helyi hatásoknak a szerepe egyre meghatározó. Ezért ugye nagyon kell vigyázni arra, hogy ezt a környezetet is hogyan alakítjuk. Hiszen hogyha beépítjük a Balaton környezetét, akkor teljesen más lesz az a helyi cirkulációs viszony. Ezek már érzékenyek olyan szinten a hatásokra, amit az ember már közvetlenül tud alakítani.” - osztotta meg Dr. Horváth Ákos a Siófoki Viharjelző Obszervatórium vezetője.

A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon is működtet viharjelző állomásokat. A magyar tengeren összesen 55 viharjelzőlámpa van, ebből 4 a vízen. Ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat lehet látni. A rendszer így sokkal biztonságosabbá teszi a kikapcsolódást. A katasztrófavédelem munkatársai felhívják a figyelmet, komolyan kell venni a jelzéseket. A villogás a várható legerősebb széllökést megelőzően 30 perccel kezdődik. 

„Mindig a szél erősségétől függ, hogy milyen jelzést ad maga a rendszer. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt, ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák már percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor viszont már tilos bent tartózkodni. Hogyha a várható szélerősség 40 km/h-nál erősebb, de 60 km/h-nál gyengébb, akkor beszélhetünk elsőfokú viharjelzésről. A másodfokú viharjelzéskor 60 km/h-nál erősebb széllökésekre figyelmeztetnek a viharjelző lámpák.” - mondta el Kósi Zsolt a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Az aktuális jelzésről a met.hu, a katasztrofavedelem.hu, valamint az rsoe.hu honlapokon lehet információt szerezni. Mobilon a Meteora, a Tavihar és a VÉSZ nevű alkalmazások is hasznosak lehetnek a lakosságnak és a turistáknak egyaránt. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV