Több kutatás is bizonyítja, hogy a tizenéves generációnak kisebb a szókincse érzelmei kifejezésére. Nagyon sokan az internetet, a Facebook-ot kiáltják ki a probléma okozójának. A szakemberek árnyaltabban fogalmaznak: a szótanulást és ezek tudatos használatát kellene inkább előtérbe helyezni. Ez pedig nevelési kérdés, ami főleg otthon, az óvodákban és az iskolákban dől el.
Magyar óra zajlik a keszthelyi VSZK-ban. Itt különösen odafigyelnek arra, hogy a diákok megfelelő szókinccsel rendelkezzenek. Bedő István is szépen fejezi ki magát és úgy véli: a mumusnak beállított internet nem feltétlenül kerékkötője a szókincs fejlődésének.
Kósa Erika magyartanár úgy tapasztalta: a gyerekek szóbeli kifejező készsége a kamaszkorban a legfelületesebb. Kétféle kommunikáció zajlik ekkor: más a haverokkal és más az egyéb irányokba. A chat-en zajló, rövidítésekkel teli üzenetváltás máshol nem jelenik meg. A gondolatok kifejezése okoz néha problémát.
A kutatások szerint sokan szóban, mások felé, szemtől-szemben nem tudják kifejezni hangulatukat, érzelmeiket. Ennek a kis szókincs az oka. Egy két éves gyermeknek már körülbelül háromszáz szót kellene ismernie.
Dósa Krisztina, a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat keszthelyi tagintézményének vezetője véli ezt. Meglátása szerint az élő beszédnek, a szókincs bővítésének kicsi korban a mesehallgatás, később az olvasás a legfontosabb eleme.
Általános iskolás korra a jó kommunikációs készség érdekében már kettőezer-ötszáz szót kell ismerni, ami az évek során tovább fejlődik. Jelenleg a gyerekek fele rendelkezik hat évesen a szükséges szókinccsel. Jelentős elmaradás főleg a hátrányos helyzetű családokból érkezőknél figyelhető meg.
Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió
