Történészek egy csoportja hozta létre a Trianoni Kutatóintézetet. Az általuk szervezett szakmai konferenciákon fogalmazódott meg az az igény, hogy az előadások anyagát jó lenne kiadni. Ebből született 2008-ban a Trianoni Szemle, amely negyedéves gyakorisággal jelent meg egészen tavalyig. Mivel saját anyagi forrásból finanszírozza a kiadást az intézet, 2015-ben először évkönyvbe rendezték az írásokat.

Sok tudományos kutatás születik folyamatosan ebben a témában, de mint minden nyomtatott kiadvány esetében, itt is van egy korlát, így válogatni kell az írások között, ami különösen nehéz - mondta Szidiropulosz Archimédesz, a Trianoni Szemle főszerkesztője. Hazánk európai uniós integrációja is előkerült a beszélgetés során. A történész emlékeztette hallgatóságát a sokak által hangoztatott várakozásokra, hogy a tagsággal minden jobb lesz, a határon túli magyar kisebbségek helyzete jelentősen javulni fog. Rávilágított, hogy 12 évvel a csatlakozás és 96 évvel Trianon után még mindig alapvető és mindennapos problémák várnak megoldásra.

Tamáska Péter, a Trianoni Évkönyv egyik szerkesztője elmondta: sokan még mindig nincsenek tisztában az 1920-as békekötés lehetséges forgatókönyveivel. Egy korábbi zalaszántói beszédét idézte fel a történész, amelyet a Hősök Napi Megemlékezésen mondott el. Mind a mai napig élénken él benne, mennyi meglepődött arccal találkozott, amikor arról beszélt, volt olyan terv is, hogy Csehszlovákia határa valahol a falu környékén húzódott volna.A Trianoni Szemle szerkesztői az I. világháború centenáriuma miatt már elkezdték a felkészülést a békediktátum 100 éves évfordulójára. Az első világégést lezáró esemény számunkra azóta is fájó és mindmáig példa nélküli.

Keszthelyi Televízió – Kalapos István

A Trianoni Szemléről bővebb összeállítással jelentkezik a március 29-i Szignatúra című kulturális magazin.