Eötvös Loránd a pesti piaristáknál tanult, majd párhuzamosan végzett jogi fakultást, matematikát, kémiát és ásvány- és kőzettanulmányt. A kiegyezés évétől kezdve tanult a heidelbergi egyetemen, majd a königsbergi egyetemen, ahol már fizikai egyesületet alapított. 1871-től már idehaza egyetemen tanított, egyre inkább a turistáskodó egyetemisták felé fordult, megalakítja a Budapest Hegyvidéki Turista Egyletet, majd a Magyarországi Kárpát egyesület budapesti osztályát, amelynek elnöke is volt, később a Magyar Turista Egyesületet hozza létre és annak elnökévé választották. 18 évesen már 4638 méteres magasságú hegycsúcsot mászott meg Európában később lányaival együtt évtizedeken át népszerűsítette a természetjárást, valamint a hegymászást és kerékpárral ment például Olaszországba is. 1875-ben feleségül vette Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter lányát Horváth Gizellát. Három leányuk született.

Három lánya közül ketten hegymászásban nemzetközi hírnevet szereztek, de sajnos tragikus sorsot éltek meg. A legkisebb Jolán két éves korában hunyt el.

1890-re készült el az első Eötvös-ingával.

Eötvös Loránd a ’90-es évektől az egyetem rektora volt és 1898. november 5-én megalapította a Budapesti Egyetemi Atléta Klubot, majd a fekete-fehér Egyesület elnökévé választották. 1889-1905. között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1904-től apjához hasonlóan vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Jelentős szerepe volt az olimpiai játékok felújításában. Szóba került, hogy 1896-ban Budapest legyen az első újkori olimpia helyszíne. Akkor kultuszminiszter volt, aki nem adott azonnal választ, mert úgy látta, hogy nem voltak biztosítottak a körülmények és rövid idő alatt nem is biztosíthatók, így került a megrendezés helyszíne Athénba. Ő hozta meg azt a jelentős döntést, hogy Hajós Alfrédék már részt vegyenek az első újkori olimpián, ahol két 1., egy 2. és két 3. helyezést szereztünk. A XX. század elején Rolanda és Ilona lányaival megmászta az olasz Tofana di Roces csúcsát, majd a Grohmann Spitze tetejét, amit róluk Dima - Eötvösnek neveztek el. A II. világháború alatt a kisebbik lányt az ostrom alatt halálra zúzta egy orosz bomba, míg nővére egy becsapódásnál megvakult és 1953-ban hunyt el. Eötvös 1919. április 8. napján súlyos betegség következtében hunyt el; a gyászbeszédet az akkori közoktatásügyi népbiztos tartotta. Einstein, Eötvös Lorándot a fizika fejedelmének nevezte. A Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik családtagjaival együtt.

Dr. Iglódi Endre