A programot azzal a céllal szervezték meg, hogy testközelből mutassák be a közönségnek, mi a menetrendje annak, amikor ragadozó madarakkal vadásznak a szakértők. Hazánkban erre a célra hat fajt, a vándorsólymot, a vadászsólymot, a Feldegg-sólymot, a szirti sast, a héját és a karvalyt használhatják a szakemberek. Egyed István közel 30 éve foglalkozik solymászattal. Mint hangsúlyozta, hosszú és kitartó folyamat, mire a madár szelíd lesz és megtanul együttműködni.

„Maga a solymászat is, mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen a maga természetével a madár úgy él az emberrel együtt, hogy maga. És mi tulajdonképpen arra vesszük rá, vagy abban próbáljuk, mondhatjuk úgy, hogy motiválni, hogy velünk együtt is hajlandó legyen ugyanazokat a dolgokat csinálni, amit egyébként a természetben maga is csinál. Tehát vadászik, repül, gyakorlatilag jól érzi magát és csak annyi, hogy elfogadja, hogy az emberrel együtt és visszahívható.” - ismertette a szakember

A solymász hozzátette, az állatok betanítása függ attól, hogy ember vagy saját szülő nevelte őket, de ez egyedenként és fajonként is változik az idő hosszúsága, mire vadászatra fogható. Átlagosan ez a periódus 3-4 hetet ölel fel, de egy sasnál akár 2-3 hónap is lehet. A látványos eseményen több csoportra osztva vettek részt az érdeklődők. A szakemberek szívesen válaszoltak a kérdésekre, meséltek munkájukról, tapasztalataikról.  

„Egy ismerősön keresztül értesültünk erről az eseményről. Nagyon érdekel a vadon világa, nagyon jól érezzük magunkat, nagyon jó az idő és feszülten figyeljük, hogy esetleg a sas mikor repülhet ki.” - mondta el kérdésünkre Szabó Tünde.

A vadászati módok között a solymászok vannak a legkevesebben, az aktív szakemberek létszáma Magyarországon ma kb. 50-70 fő. A nyílt nappal a tevékenységet is szerették volna népszerűsíteni, hogy minél többen ismerjék meg azt, amikor ember és állat együtt dolgoznak egy közös célért.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV