Az elmúlt években a tavasz és a jó idő beköszöntével jellemzően színes programokkal várták az érdeklődőket a madárgyűrűző állomáson. Ilyenkor elkezdődtek a gyűrűzések is, de megszervezték a fülemülék éjszakáját és számos ismeretet osztottak meg a madarak költési szokásairól. A veszélyhelyzet kihirdetése miatt azonban fenékpusztán is kénytelenek voltak lemondani a programokat, a madárgyűrűző önkénteseket és látogatókat sem fogad. Ennek ellenére zajlik a munka, a sérült madarakat továbbra is ellátják és gyűrűznek is.

„Március 15-től gyűrűztünk volna folyamatosan. Tavaszi időben nem sok madár van, tehát a tavaszi vonuláskor, amik jöttek, mondjuk ilyen 20-50 naponta. Április 15-től megy egy ilyen költési időben egy állandó ráfordítási gyűrűzés, amikor csak 10 naponta gyűrűzünk fél nap. Ezt az időt azért meg tudjuk oldani. Nekünk a nehézség az lenne, hogyha mondjuk a korlátozásokat július elejétől nem nagyon oldanák fel, mert akkor van nagy dömping nálunk. Tehát kvázi családi körben azért meg tudtuk oldani.” - tájékoztatott Benke Szabolcs, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zala Megyei Helyi Csoportjának elnöke.

Benke Szabolcs elmondta, egyelőre nem okoz problémát a madárgyűrűzőben lévő feladatok ellátása. Továbbra is van lehetőség bejelentést tenni sérült madarakról, az ezzel kapcsolatos teendőket is ellátják a szakemberek. A tavaszi időszakban jellemzően fészekből kiesett fiókák miatt riasztják őket a legtöbb esetben. Benke Szabolcs kiemelte, több olyan madár is van, amely időszakos fészekelhagyó, a valóban bajba került tollasoknál azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy mivel tápláljuk a fiókákat.

„Azt kellene eldönteni, hogy a madarak milyen csoportba – magevők vagy rovarevők közé tartoznak. Ez meghatározza, hogy mit kellene nekik táplálni, milyen táplálékot adni. Rovarevőknek magot nem a legcélszerűbb adni. A másik ilyen dolog, hogy mikor hagyják el a fészket ezek a madarak, mert vannak ezek a fél fészekhagyó madarak, mint például az énekesrigó vagy a feketerigó. Akár ide lehetne sorolni a baglyokat is, akik teljes röpképességük elérése előtt elhagyják ezek a madarak a fészket.” - tette hozzá az elnök.

A szakember felhívja a figyelmet arra, a fészekhagyó madarak esetében a szülőpár hang alapján megtalálja a fiókáját, a baglyok esetében például akár 150 méteres távolságból is. Benke Szabolcs azt tanácsolja, ha ilyennel találkozunk, akkor a legjobb megoldás, ha biztonságba helyezzük a fiókát a ragadozók elől. Ez azt jelenti, hogy rigók esetében keressünk egy közeli bokros részt és az alá helyezzük el a még röpképtelen madarat. A baglyok esetében pedig az a legcélszerűbb, ha egy alacsonyabb faágon helyezzük el őket.  

Regman Karola - Keszthelyi TV