Festetics Leó az arisztokrata család kevésbé közismert tagja. A tolnai születésű gróf azonban sokban kötődik Keszthelyhez és szerteágazó volt tevékenysége. Ezért gondolta úgy Pelcz István, hogy bemutatja a nagyközönségnek. A könyvtárban tartott előadásán elmondta, a Georgikont és Helikont alapító György gróf volt a gyámja a fiatal Leónak.  

Pelcz István: „Gyakorlatilag elhunyt szülei helyett gondoskodott a fiatalemberről, illetve az ő neveléséről. Ami szomorú aktualitást ad még az ő róla való beszédnek az az, hogy Festetics György tulajdonképpen ő hozzá indult az internátusba látogatóba, amikor rosszul lett, majd meghalt. Tehát mondhatni, hogy a családból az utolsó volt, akivel halála előtt szókat váltott és aki ott volt mellett, amikor búcsúzott az élettől.”

Az előadáson elhangzott, hogy Festetics Leó az óvodai nevelés egyik elindítója volt, de Zala megye adminisztrátori feladatait is ellátta. 1852–54 között a Nemzeti Színház igazgatója volt, mely idő alatt több újítást is bevezetett.  Pelcz István hangsúlyozta a gróf zeneszerzői munkásságát, melynek nívóját jól fémjelzi, hogy Pásztor lakodalmasát és Spanyol szerenádját maga Liszt adaptálta zongorára.  Pelcz István szerint egyfajta polihisztornak is lehet tekinteni Leót: „Tény az, hogy igaziból nagyot Festetics Leó nem alkotott, viszont több olyan építőkockát tett hozzá a magyar kultúrához, a magyar politikai élethez, amit ha összeteszünk egy zanzába, akkor ő mellett nem kell, nem szabad elmennünk említés nélkül.”

Pelcz István a Nyugat-Balatoni Kalendáriumban írt már Festetics Leóról. A szerkesztő azt is elárulta, hogy talált egy cári katonatiszt és egy világutazó Festeticset, akik szintén kevésbé ismertek a nagyközönség számára. Mindkettejükről az idei kalendáriumban fog írást megjelentetni Pelcz István.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV