A hagyományoknak megfelelően ökumenikus istentisztelettel kezdődött az október 23-i megemlékezés Keszthelyen. A szertartáson Mezei András, a Kis Szent Teréz Plébánia vezetője emlékezett, a liturgián a város különböző felekezeteinek egyházi elöljárói is részt vettek.       

A templom előtti téren az 1956-os eseményeket Dr. Szakály Sándor méltatta. Elhangzott, 1956-ban az elnyomás ellen emelték fel szavukat az emberek, és ez kovácsolta őket eggyé.

„Amikor arról beszélünk, hogy kié is volt 1956? Ki és mi indította el, akkor azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy az, amit elnyomásnak, sötétségnek nevezhetünk, mert ez ellen emelték fel a fejüket az emberek. Én azt szoktam mondani, és mondom Önöknek is, hogy 1956 az a pillanat, amikor egy nép ismét nemzetté nemesedett. Nemzetté, amely képes volt és akart valamit tenni együtt és közösen, nem egy esetben – vagy többségében – függetlenül attól, hogy kinek milyen volt a társadalmi állása, vagyoni helyzete, felekezeti hovatartozása vagy néhányukat leszámítva, netán világnézete. Mert volt valami, ami összekötötte az embereket és ez tette nemzetté őket: a szabadság iránti vágy, az, amit sokan nem is tudnak megérteni, hogy mit jelenthet.” - emelte ki a történész.

Az október 23-i megemlékezés szónoka hozzátette, feltevődik a kérdés, hogy kié volt 1956.

„Hosszú időn keresztül néhány névhez kötötték, amikor beszéltek róla, kezdetben negatívan, majd később kicsit kisajátítva. Valóban csak Nagy Imréé és azoké a kommunistáké lett, akik Moszkva jóvoltából kerültek ismét hatalomra, vagy váltották fegyver- és eszmetársaikat? én azt hiszem, nem az övék, hanem a magyar népé, a magyar nemzeté. Azoké az oly sokszor emlegetett pesti srácoké és lányoké – mert nem csak fiúk voltak ott fegyverrel vagy fegyver nélkül, hanem lányok, egyetemi hallgatók, szakmunkások, kétkezi dolgozók.” - mondta Dr. Szakály Sándor.

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere elmondta, a hősök közül is kitűnnek az ’56-osok.

„A fiatalok békés tüntetéssel tiltakoztak az elnyomás ellen, de a hatalmukhoz mindenáron ragaszkodó kommunisták a fegyvertelen tömegbe lövettek. A megfélemlítés nem sikerült. A szabadságharcosok fegyvert ragadtak és néhány nap alatt sikerült kivívni azt, amiért életüket is készek voltak feláldozni. Csodát tettek néhány hétre. A történelmi tettüket csak a hatalmas túlerő, a szovjet tankok tudták elsöpörni. Áldozatuk nem volt hiábavaló, sokaknak évtizedeken keresztül adtak reményt, s bár a forradalom után véres megtorlás, terror következett, a kommunista rendszer máza akkor végérvényesen megrepedt.” - fogalmazott a polgármester.

Keszthely polgármestere kifejtette, a kommunista rendszer nem múlt el nyomtalanul, hazánk közéletében ma is jelen van.

„A hatalom akkori birtokosai és azok vagyoni és szellemi örökösei most is a magyar politika aktív részesei, csak most úgy hívják magukat, hogy liberálisok. De a recept sajnos ugyanaz: diktatúrával vádolják a demokratikusan gondolkodókat azért, hogy elfedjék saját, megfélemlítő és hazugságra épülő politikájukat. Jogvédő és civil szervezetek mögé bújva akadályozzák az ország előrejutását, akár egy világjárvány sújtotta válsághelyzetben is. Vannak továbbra is olyan honfitársaink, akik képesek külföldön hamis hírekkel lejáratni hazánkat.” - emelte ki Nagy Bálint.

A megemlékezés zárásaként az elöljárók elhelyezték koszorúikat a Várkertben lévő emlékműnél. A járványhelyzetre való tekintettel idén az eredetileg tervezetthez képest rövidített programmal zajlott az esemény Keszthelyen.

Regman Karola - Keszthelyi TV