A jelölési kritériumoknak megfelelően mindhárom kopoltyús őshonos hazánkban, van köztük védett és fogható faj is. Az egyik legérdekesebb jelölt az angolna, amely a Balatonban is megtalálható, bár nagyon megfogyatkozott, ugyanis a ’80-as évek végén megszűnt a fajnak a telepítése. Az angolna különleges, ősi megjelenésének köszönhetően kapott helyet a szavazásban, de életmódja is nagyon érdekes.

„Tőlünk sok ezer kilométerre szaporodik a Sargasso tengernek a vizében. Onnan a Golf-áramlat révén jut el idáig, Európáig az angolna lárvája és itt gyufaszálnyi méretű, átlátszó kis angolnaként, úgynevezett üvegangolnaként fogták valamikor tömegesen és ezt telepítették, ezt szaporították. De hát akkor miért is őshonos, hogyha ez ilyen messzire szaporodik tőlünk? Nos azért, mert amikor még nem telepítették, mindig voltak olyan angolnák, amelyek a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren át a Dunán keresztül följutottak a Kárpát-medencébe.” - tájékoztatott Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.

Az angolna mellett a fürge cselle is helyet kapott a listán. Ez a kevésbé ismert halfaj a hegyi és dombvidéki patakokban él, hazánkban a nyugati, dél-nyugati határszél környékén, a Bakonyban, a Börzsönyben és a Zempléni-hegységben lehet vele találkozni. A fürge cselle mindenevő, így a táplálékszegény vizekben is jól érzi magát, azonban a környezeti változásokra nagyon érzékeny. A társaság ezért tartotta fontosnak, hogy felhívja rá a figyelmet. Az Év hala verseny harmadik pályázója a jászkeszeg. A dombvidéki és az alföldi folyókban érzi jól magát, a horgászok gyakran találkozhatnak vele országszerte. A vizekben akár 30 centis példányokkal is lehet találkozni, és bár szálkás a húsa, de sütve és főzve is kedvelt eledel. Az Év hala verseny célja megismertetni az őshonos kopoltyúsokat a nagyközönséggel.      

„Azok, akik eddig nem tudták, hogy a compó az egy hal, nem tudták, hogy a nyúldomolykó az egy hal. Elég sokan vannak, akik itt jöttek rá, és most a fürge cselléről is meg fogják tudni. Nyilván nem arról van itt szó, hogy majd mindent tudnak róla, de egy picikét közelebb jutottunk. Ezek olyan fajok, amelyek sok évszázada itt élnek már a Kárpát-medencében, hozzátartoznak ehhez a tájhoz, ehhez a vidékhez, a vizeinkhez.” - tette hozzá az elnök.

A halfaunánk 30%-a ma már idegen honos faj, így kiemelten fontos, hogy az őshonos fajtákat ne csak a vizekben, hanem a köztudatban is megőrizzük. A 2021-es év halára a Magyar Haltani Társaság honlapján lehet szavazni december 31-én déli 12 óráig.          

Regman Karola - Keszthelyi TV