A kurta baing apró, őshonos halunk. Első leírója, Johann Jakob Heckel állítólag az ukrajnai Lemberg halpiacán fedezte fel. Hazánkban először Mocsáry Sándor zoológus találkozott vele 1897-ben. A kurta baing teste megnyúlt és vaskos, háta és hasvonala enyhén ívelt. Rövid, tompa orra, és jellegzetesen nagy szemei figyelemfelkeltőek. Kisebb állóvizek, lassú folyású patakok lakója, ahol mindössze 6-8 centiméteres mérete miatt nehezen észrevehető. Táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyog lárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint, gazdasági jelentősége azonban nincs.

„A védettségét igazából az indokolja, hogy olyan élőhelyeken él, ahol maga az élőhegy veszélyeztetett. Kisebb méretű állóvizekben, lassú folyású kis vizekben található meg elsősorban. Tudjuk, hogy a mostani melegebb időjárás ezeket az élőhelyeket drasztikusan veszélyezteti, mert nagyon sok közülük kiszárad. Magának a halfajnak más jelentősége nincs, hiszen egy 6-8 centiméteres kis halacskáról van szó, az már extrém, hogyha 10 centire nő. Sem étkezési szempontból sem horgászati szempontból nem jelentős.” - tájékoztatott Nagy Sándor Alex, a Magyar Haltani Társaság elnöke.

Az Év Hala kezdeményezést 2010-ben indította útjára a Magyar Haltani Társaság. A szavazás célja, hogy felhívja a figyelmet az egyes fajok jelentőségére vagy éppen veszélyeztetett mivoltukra. Az elmúlt 15 évben számos, sokak által ismeretlen kopoltyús került az érdeklődés középpontjába. A három jelöltet minden esetben a Magyar Haltani Társaság javasolja, kitétel azonban az, hogy mindenképpen őshonos magyar fajnak kell lennie. Fontos szempont az is, hogy olyan fajt ne jelöljenek, amely már egyszer nyert. A kurta baing a közösségi médiának köszönhetően aratott győzelmet, hiszen azok után szerezte meg a voksok többségét, hogy egy influenszer videót tett közzé róla. A kis hal a nagyobb folyókban csak az áradások után jelenik meg, és a Balatonban sem lehet vele találkozni. A kopoltyúst egész évben népszerűsítik országszerte.        

„Mindig úgy szokott lenni, hogy például a víz világnapja alkalmából, vizes élőhelyek világnapja alkalmából elhangzanak előadások. Különböző fórumokon, például halászati folyóirat vagy Facabook oldalakon ismertetjük ennek a halfajnak az életét, leírását, körülményeit, életmódját. Egyébként az egész választásnak az a célja, hogy megismerjék az emberek a magyarországi természetes halfaunát.” - tette hozzá az elnök.

Azoknak tehát, akik érdeklődést mutatnak a halfajok iránt, érdemes lesz figyelni a különböző eseményeket, illetve követni a Magyar Haltani Társaságot, hiszen így számos további információt megtudhatnak a 2025-ös év haláról, a kurta baingról.    

Regman Karola - Keszthelyi TV