A bodorka nagyon népszerű halfajtánk. Egész Európában megtalálható, hazánkban hegyvidéki patakjaink, valamint gyors áramlású vízfolyásaink kivételével szinte mindenhol előfordul. A ragadozó halak kedvelt tápláléka, éppen ezért széles körben használják csalihalként is. Horgászati szempontból is igen kedvelt halfaj, az első horgászzsákmányok és élmények között tarthatják számon. Viszonylag kisebb termetű, testhossza maximálisan a 15-20 centimétert érheti el. A kevésbé gyakorlott szemek számára is könnyen felismerhető halfajjá teszi a narancssárgás-vöröses szemgyűrűje, valamint a hasonló színekben pompázó alsó úszói.
„A bodorkát hajdan még Hermann Ottó pirosszárnyú koncérnak nevezte. Ez egy nagyon találó név, nem csak azért, mert a tudományos neve Rutilus rutilus és a rutilus latin szó magyarul annyit jelent, hogy narancsvörös, hanem azért is, mert nagyon jellegzetes ez a bizonyos tulajdonsága, hogy főként az alsó úszói ilyen narancsvörös színűek.” - tájékoztatott Dr. Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.
A Magyar Haltani Társaság minden évben meghirdeti az „Év hala” versenyt. A jelöltekre online lehet szavazni, idén a bodorka mellett a széles durbincs és a bagolykeszeg versengett egymással. A 2022-es kiírásra 4155 szavazat érkezett, ezek 55%-át zsebelte be a bodorka. A kiírás célja, hogy népszerűsítsék az őshonos halfajokat, valamint megismertessék azokat a minél szélesebb közönséggel.
„Nem csak a győztes a fontos, hanem mindig a jelöltek is, amelyet a Magyar Haltani Társaságnak az elnöksége állít föl, szavaz meg pontosabban, és aztán ezekre lehet szavazni. Az idén három fajra lehetett szavazni. Az egyik volt a bagolykeszeg, amely a nagyobb folyóinknak a sodrottabb szakaszain él, a másik volt a széles durbincs, amelyet 1974-ben, tehát nem olyan borzasztó régen írtak le a Dunából. És a harmadik volt a bodorka, amely végül is a szavazatok 55%-val, tehát abszolút többséggel vált az év halává.” - tette hozzá a szakember.
A bodorka, mint a keszegek általában, nagyon szálkás hal, ugyanakkor nagyon finom is. Megfelelően beirdalva, sós-paprikás lisztben kisütve sokak kedvelt eledele. A halfaunánk 30%-a ma már idegen honos faj, így kiemelten fontos, hogy az őshonos fajtákat ne csak a vizekben, hanem a köztudatban is megőrizzük.
Regman Karola - Keszthelyi TV