A laboratóriumi körülmények közti szaporítás az első lépése a vetőburgonya előállításának. Öt év szükséges, hogy ezekből a palántákból értékesíthető vetőburgonya legyen. Az idő mellett természetesen a szaktudás a legfontosabb ahhoz, hogy a minőségi előírásoknak megfelelő vetőgumót állítsanak elő. Magyarország Kormányának közreműködésével a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem március végén kötött együttműködési megállapodást üzbég intézetekkel közös burgonyanemesítési program indításáról. Az egyetem ajánlotta fel üzbég partnereinek, hogy kiváló fajtáit és a vetőgumó-szaporítási rendszert biztosítja az ezzel nem rendelkező ázsiai országnak.

Dr. Polgár Zsolt, a MATE Burgonyakutató Állomásának vezetője: „Nem szándékozunk úgy, mint mondjuk a nyugat-európai nemesítő házak – legyenek németek, hollandok, franciák – hogy több ezer tonna számra kamionon szállítanak 6000 kilométeres távolságra vetőburgonyát csillagászati áron. Hanem mi gazdaságosan, helyben, az ottani költségviszonyoknak megfelelően előállítjuk a fajtáinkból a vetőburgonyát és nem Magyarországról exportálunk nagy mennyiséget, hanem tényleg csak a kiindulási szaporítóanyagot tervezzük oda kivinni és helyben megoldani a fajtáinknak a vetőgumó-szaporítását  és így lényegesebben versenyképesebbek tudunk majd lenni reményeink szerint a jelenleg száz százalékos importtal szemben.”

A szakemberek szerint a keszthelyi vetőgumó alkalmas arra, hogy az ottani éghajlati viszonyok közt termesszék. Üzbegisztán burgonyatermesztési kapacitása ötszöröse a hazánkénak.  A 33,5 millió lakosú országnak alapvető élelmiszere a krumpli. A keszthelyi Burgonyakutató Állomás hat saját nemesítésű fajtát vitt ki Üzbegisztánba. Már megkezdték a hivatalos állami regisztrációs kísérletek folyamatát. 

„A partnerek is megvannak hozzá állami oldalról is és a magánszférából is Üzbegisztánban, hogy felkarolják ezt a programot, amire az ottani állam egy jelentős kutatásfejlesztési anyagi hátteret is biztosít. Egyelőre Magyarország, mi a know-how-val, a szaktudással és a fajtáinkkal szállunk be ebbe az együttműködésbe. A fizikai megvalósítás pedig a mi szaktanácsadásaink alapján az ő pénzükből valósul meg Üzbegisztánban” - tette hozzá dr. Polgár Zsolt. 

Keszthelyen már 1960-ban elindult a burgonyanemesítési program, mely azóta is folyamatos. Cél olyan rezisztens fajták nemesítése, melyek ellenállnak a betegségeknek és megfelelnek a fogyasztói igényeknek. Jelenleg fontos szempont, hogy bio-termesztéshez alkalmas fajtákat nemesítsenek. Tíz államilag elismert fajtája van a Burgonyakutató Állomásnak. Legújabb fajtajelöltjük a Balatoni sárga: „Ez az új fajtajelöltünk – ami majd körülbelül két év múlva tud forgalomba kerülni – abszolút vegyes hasznosítású lesz. Akár pomfrites gyártásra is alkalmas lesz, otthoni felhasználásra pedig – ha salátának nem is de –sütve, főzve ajánlani tudjuk majd. Nem szürkül a húsa egyáltalán és egész jó rezisztenciákkal rendelkezik, a vírusok mellett a fitiftórával szemben is.”

A Burgonyakutató Állomáson arra számítanak, hogy a Balatoni sárga legalább azt az ételezési minőséget tudja majd nyújtani, mint a nagy népszerűségnek örvendő Balatoni rózsa.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV