Az éghajlatváltozással járó rendellenes időjárás nagy kihívások elé állítja az agráriumot. A késői fagyok, az egyenetlen csapadékeloszlás kihat a károsítókra, kórokozókra, gyomnövényekre is. Folyamatosan jelennek meg az újabb kártevők. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság például Zala megyében ütötte fel először a fejét 2013-ban, de azóta is jelen van a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége. 

A növényvédelmi szakemberek folyamatosan végzik kutatásaikat, ezekről számoltak be, a 31. Növényvédelmi fórumon.

Takács András Péter egyetemi docens, szervező: „Ma nagyon divatos szó az innovációt emlegetni és itt a legújabb kutatási eredményekközvetlenül a gazdák felé kerülnek interpretálásra. Ennek köszönhetően a növényvédelemvonatkozásában is a gazdák is a legfrissebb információkhoz juthatnak hozzá, amellyelhatékonyabbá tehetik a növényvédelmüket, csökkenthetik az esetleges növényvédőszer-felhasználást és ezzel egészségesebb és biztonságosabb élelmiszer kerülhet a fogyasztókasztalára.”

Az idei fórum egyik fő célja, hogy bemutassa az agrárfelsőoktatás átalakításávallétrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetét.A MATE három kampuszán folytatnak széleskörű kutatási tevékenységet. Keszthelyen anövénykórtan, növényvédelmi állattan, herbológia és a toxikológia területén végeznekmélyreható vizsgálatokat. Rózsa László campus-főigazgató méltatta az itt zajló tudományos munkát: „Az oktatás mellett természetesen a kutatás-fejlesztésnek is komoly szerepet szánunk. Az egyikilyen zászlóshajó pont a növényvédelmi diszciplína, melyben a Georgikonnak mindig is élenjáró szerepe volt. Növényorvos mesterképzésünk még mindig legnépszerűbb és legpiacosabbszakjaink közé tartozik, mellyel a hazai növényorvos munkaerő-szükségletet kívánjuk magasszínvonalon kielégíteni.”

Az Agrárminisztérium tapasztalata szerint a gazdák egyre kevésbé avatkoznak be anövényvédelmi munkákba, ehhez szakavatott segítséget kérnek. Ezért is vált ez alegmegbecsültebb szakmává az agráriumban.A klímaváltozás mellett a másik nagy kihívás az, hogy 2030-ig 50 százalékkal kellcsökkenteni az EU tagállamaiban a növényvédőszerek használatát – mondta a fórumon Nagy István agrárminiszter.

„Szeretnénk eredményesen termelni, szeretnénk minőségi zöldséget, gyümölcsöt letenni azasztalra úgy, hogy közben csökkentjük a kijuttatott vegyszereknek a mennyiségét. Nemegyszerű dolog. Nézzük meg a kihívásokat és hogy mennyire integratív egy ágazat vagyunk azazt is mutatja, hogy ahhoz hogy erre meg tudjunk felelni, erre milyen válaszokat adhatunk” 

Az agrárminiszter a mechanikai és biológiai védekezés mellett a nemesítést jelölte meglehetséges válaszként az uniós előírásra. Nagy István hangsúlyozta még a precíziósgazdálkodást. Ennek fejlesztésére 2021. júniusában pályázatot is írtak ki, melyhez a kormány100 milliárd forint forrást rendelt. Erre a keretre már 212 milliárd forint igény érkezett. Eddig1000 termelő kapott támogatást, összesen 84 milliárd forint értékben.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV