Hébér körte, Badacsonyi óriás, Cserszegi mézes, Rózsabarack – ilyen oltványokat is hoztak a gyümölcsoltó napra. Gyakorlott szakemberek tartottak oltási bemutatót.

Ékoltás, angolnyelves párosítás, kecskeláb ékezés – csak néhány módszer, hogyan lehet a vad alanyra nemes gyümölcs vesszejét oltani. A néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napjától lehet megkezdeni ezt a műveletet.

Komoróczi Lajos gyümölcsész: „Azért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja körül kezdték el régiek ezeket a szabadföldi, helyben oltásokat, mert körülbelül innentől lesz olyan meleg nap közben, ami ahhoz szükséges, hogy ezek az oltások megeredjenek.”

Az oltás során sebet ejtenek, ennek gyógyulásához kell legalább 16-18 fok nappali hőmérséklet és éjszaka se kússzon 10 fok alá a hőmérő higanyszála. A gyümölcsészek szerint Keszthely környékén rengeteg tájfajta van. Csak Cserszegtomajon 54 fajtát gyűjtött össze Partics Gyula. 

„Az a gyümölcsfa, amelyik ebben a talajban, ebben a klímában, ebben a környezetben legalább 100 évet megél, azt érdemes tovább szaporítani. És ha még azt hozzátesszük, hogy ezt mindenféle vegyszerezés, permetezés nélkül, akkor talán meg még inkább” - nyilatkozta Partics Gyula. 

Az így oltott fák nagyra nőnek, kiterjedt gyökérzettel.Az oltónap célja az volt, hogy gyakorlati fogásokat mutassanak meg az érdeklődőknek a Majormúzeum Élménygazdaságában.  

Zimmermann Tamás: „Olyan fákat szeretnék már, amit magam oltok. Hát, ez évekig nem jött össze, sorra produkáltam a hibákat. Most itt sikerült két úriember társaságában erre fényt deríteni, hogy mi volt a baj. Tök jó, mert adnak kellékeket és ki lehet próbálni.”

Ha valakinek nincs nagy területe, kombifákat is lehet készíteni. Egy alanyra például szilvát és sárgabarackot is lehet oltani, vagy a cseresznyét is lehet társítani a meggyel. Így egy fa két különböző gyümölcsöt is teremhet.   

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV