Többfunkciós létesítményen dolgoznak a fiúk. Napelemes telefontöltő, árnyékoló és hinta is lesz az építményen. Egyelőre még a tartóoszlopokat csiszolják nagy szakértelemmel. A gyerekek nagyon lelkesen dolgoznak, hiszen valami olyant hozhatnak létre közösen, amely később az egész falu hasznára válik.         

„Négy hinta lesz. Áram fog belőle jönni, napelemekből csináljuk, meg szél fogja adni az áramot, hogy tudjanak tölteni telefont, akik nem tudnak hozzáférni, mert nincsen áramuk. Elég jól tudunk nekik evvel segíteni.” - mondta egy résztvevő, Bogdán Tamás.

A nyári egyetemen nem csak a gyerekek, hanem a hallgatók is tanulnak. Nekik ugyanis az egyetemen kevés alkalmuk van arra, hogy megtapasztalják, milyen lehetőségei vannak a design-nak Budapesten kívül.

„Mindenképpen szerettem volna részt venni. Szerintem egy nagyon jó lehetőség, hogy tereptapasztalatot szerezzen az ember. Megismerkedjünk új kultúrákkal, új nézőpontokat gyűjtsünk be. Szerintem ez fontos egy tervezőnek, hogy megtapasztalja, hogy milyen nem csak az egyetemen tervezni, hanem terepen, közösen dolgozni a helyiekkel.” - tájékoztatott Bencsics Dorina, a MOME Social Design Hub gyakornoka.

A lányok egy közös kuckón dolgoztak, ahová elvonulhatnak beszélgetni, zenét hallgatni. Az elképzelt építményről egy makettet is készítettek. A gyerekeknek többféle művészeti ágban tanuló hallgatók segítettek. A MOME 10 éve végez szociális design tevékenységet, 2021 óta működik együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal.

„Nagyon izgalmas kapcsolatok jönnek létre, és ez egyfajta kölcsönösségen alapuló kapcsolat. A hallgatók nem tanítani jönnek ide, hanem tanulni, tapasztalatot szerezni, hiszen az a buborék, ami egy egyetemi élethez sokszor tartozik, abból jó kijönni, és új perspektívákat keresni az ország különböző pontjain, és mi is ezért vagyunk itt.” - emelte ki Fehér Bori, a MOME Innovációs Központ Social Design Hub vezető kutatója.

A nyári egyetem nyílt napján a MOME és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rövid előadáson számolt a felzárkóztatás lehetőségeiről. Elhangzott, ma hazánkban 300 olyan település van, amelyek háttal vannak a világnak. Az itt élő családok azonban ugyanúgy az ország részét képezik.    

„Míg a magyar átlag nők 31 évesen szülik az első gyereküket, ebben benne vannak a roma lányok is, addig a 300 településen, úgy, hogy benne van a többségi része is a 300 településnek, úgy 20 év. Ez azt jelenti, hogy ha 20 évre előre figyelsz, akkor Magyarország7-8%-a fog születni ezen a 300 településen.” - fogalmazott Vecsei Miklós diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

A 10 és 18 év közötti fiatalok vasárnapig alkotnak Zalakomárban, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Házában.        

Regman Karola - Keszthelyi TV