Az első búzaszemek a Magyarok kenyere zalai gyűjtőpontján. A tüskeszentpéteri malommal együtt hat helyszínen várják a gazdák felajánlását augusztus közepéig.

Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke: „Az idei évben a zalai 5,56 tonna/hektáros búzaátlag az egyik, ha nem a legjobb az országban. Kérem a gazdákat, ha az Úr és az égiek kegyesek voltak hozzánk, akkor mi is adjunk vissza belőle.”

Tavaly 198 zalai gazda, 37 tonna gabonát gyűjtött össze. A mezőgazdaságot sújtó nehézségek ellenére is bíznak a vállalkozókban. A tapasztalat az, hogy  akinek alig van, az is ad, mert tudja hogy szükség van. Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint a világ magyarsága egyre inkább érezi az összetartozás szükségességét. A háború sújtotta Kárpátaljának is segítenek. 

„Csak a MAGOSZ és a kamara együttműködésével 72 millió forint értékben juttattunk vetőmagot, élelmiszert és húsipari termékeket is. folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és segítjük őket. A beregszászi pékség abból a lisztből működött egész esztendőben, amit a Magyarok kenyere programján keresztül biztosítottunk és abból az 50 tonna lisztből, amit a magyar malmok ajánlottak fel és tudtunk átszállítani hozzájuk.”

Van olyan térség, ahol 100 mm csapadék sem hullott még ebben az évben. A Dunától keletre nagyon nehéz helyzetben vannak a gazdák. A tavalyi év felét sem hozza a gabonatermés. Aki nem öntözte a kukoricát, nem takarít be semmit. A pandémia idején nőtt a felajánlók száma, így a liszt mennyisége is. 

Győrffy Balázs, a NAK elnöke: „A kevesebből is, de adjunk, mert nekünk van miből adni, de nagyon sokaknak alapvetően ez határozza meg, hogy a mindennapi kenyér az asztalra kerül-e. Ez a program onnan indult, hogy összesen, országosan mindössze tíz tonna búza gyűlt össze. Most már jó néhány éve mindig meghaladjuk az 1000 tonnát, az 1100-at is az elmúlt esztendőben.”

Csak Zalában kéttucat szervezet kap a megyében összegyűjtött lisztből. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV