Hagyományosan Péter és Pál névnap után kezdődik az aratás. A gyakorlatban az időjárástól és a gabona érési idejétől függ, hogy mikor indulnak el a kombájnok. Most is javában tart a betakarítás. A zalai búzából idén is jut a rászorulókhoz.
A tüskeszentpéteri malomnál rendezték a Zala vármegyei búzaszentelő napot. Három keresztény felekezet lelkipásztorai áldották meg a termést.
Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke azt mondta, évről-évre nő a felajánlott búza mennyisége, még akkor is, ha kedvezőtlen az időjárás, a piac, vagy épp egy világjárvány teszi próbára a gazdákat: „Ez az igazi erő: adni akkor is, amikor megtartani is nehéz lenne. Ez az igazi hit és emberség.”
A zalai elnök méltatta a tüskeszentpéteri malom vezetőjét, Király Lászlót, aki három megye búzájának őrlését és a liszt csomagolását vállalta. Király László azt mondta, szép és már hagyományos ünnep a mai, ami arra emlékezteti a malomban dolgozókat, hogy milyen nemes munkát végezhetnek: „Örülünk annak, hogy részt vehetünk ebben a nemes és nagyon szép kezdeményezésben. A mi életünk a búzáról szól valahol, hisz malomban dolgozunk, a búzával, az élettel, a liszttel foglalkozunk.”
A közösségi hit ezekben a zsákokban testesül meg – mondta beszédében Süle Katalin, a NAK alelnöke. Szerinte a zalai gazdák örökségét tovább kell adni. Ezt az örökséget a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program élteti.
„Minden évben, amikor itt állunk, akkor a jó Isten áldását kérjük arra a búzára, amit majd elküldünk, hogy az össze Kárpát-medencei összeöntésnél egy kis szelete, egy kis része mindannyiunknak Zalából ott legyen.”
Ez nem is adomány, hanem ajándék a magyar gazdáktól. Nagyon fontos, hogy nem csak rászorulókhoz jut el a liszt, hanem például anyaotthonok, kórházak, óvodák, iskolák is kapnak belőle – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke. A 2010-es induláskor még csak pár tucat gazda volt, ma már az egész Kárpát-medence gazdatársadalma együtt van. Az elmúlt évben meghaladta az 1100 tonnát az összeadott gabona mennyisége.
„Mindez több mint 10 ezer gazda adománya volt és több mint 500 olyan közreműködő szervezet volt, aki úgyszintén bekapcsolódott, segített, aki jó szívvel működött közre a malmoktól a gyűjtőpontokon át, több mint 300 gyűjtőpont van a Kárpát-medencében” - mondta a MAGOSZ elnöke.
A Magyar Örökség Díjjal elismert programot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezi a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségével és a Magyarok Kenyere Alapítvánnyal karöltve.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV